Az előző évben a tranzakciók alapján a háztartások összesen (tehát a 12 hónap alatt) 58,3 milliárd forint új hitelhez jutottak - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett adatokból. Ezt a válság előtt egyetlen hónap hitelfelvétele is jócskán meghaladta. Aligha meglepő módon az összesített érték a devizakölcsönöknél visszaesést, a forintnál pedig ezt meghaladó (107,7 milliárd forintos) emelkedést takar. Igazán a cégeknél mutatnak brutális szűkítést a számok. A vállalatok ugyanis 2009-ben forintban és devizában is nettó törlesztők voltak. Nem is csekély mértékben. A cégek hitelállománya ügyleteik eredményeképpen 411 milliárd forinttal mérséklődött. Ez különösen annak tükrében meghökkentő, hogy 2009 elején az MNB hat hónapos euró-forint devizacsere (fx-swap) tenderén az egyik feltétel az volt, hogy a résztvevők vállalják: belföldi vállalati hitelállományukat 2009 folyamán legalább a 2008 végi szinten tartják. A tenderre pedig hét hazai bank jelentkezett. Az pedig elég nehezen hihető, hogy a visszaesés kizárólag a többi banknál következett be. A hitelintézeteknek persze van mire hivatkozni, az elmúlt hónapokban folyamatosan hangsúlyozták, hogy a cégek hiteligénye csökken, óvatosságból elhalasztották ugyanis beruházásaikat és egyéb finanszírozási igényüket is igyekeztek visszafogni.
A betéteknél egyébként - mint az az év során pontosan érzékelhető volt - határozottan aktívabbak voltak a bankok, mint a finanszírozásnál. Ezzel együtt csak a háztartási betéteknél eredményezett 2009 határozott növekedést. A lakosság elsősorban forintban takarékoskodott, de a devizabetét is szépen gyarapodott, a tranzakció előbbinél 217,9 milliárd, míg utóbbinál 125,3 milliárd forintot tett ki a 12 hónap alatt. A cégeknél viszont, bár a devizabetétek itt is emelkedtek (a tranzakció közel 120 milliárdot tett ki), a forintbetétek likvidálása miatt az egyenleg negatív. A vállalatok tehát tavaly 167,5 milliárd forinttal mérsékelték betétállományukat.
A bankok mérlegfőösszege azonban valószínűleg nem csökkent. Csak éppen ezt nem az alaptevékenységüknek köszönhették. Erre utalhat az is, hogy az igen visszafogott kihelyezés mellett a hitelintézetek összevont mérlegének főösszege decemberben az MNB tájékoztatása szerint 866,9 milliárd forinttal növekedett. Mint tudatták, ez elsősorban a hitelintézetek egymással szembeni követeléseinek és tartozásainak növekedéséből ered. A legutóbbi stabilitási jelentésben egyébként a jegybank szakértői azt állították, hogy a bankrendszer 2009-ben - nagyrészt átmeneti tényezőknek köszönhetően - a várakozásokat meghaladó nyereséget realizálhat. A jövőben azonban a jövedelmezőség csökkenésére lehet számítani.
