Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai banki szabályozásban jelentős változásokat hoz az idei év. Január elsejétől már hatályba lépett a lakosságnak hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló magatartási kódex. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett adatok szerint ehhez az önszabályozáshoz az idén - tehát már az érvényességi időszak alatt - három takarékszövetkezet, 13 pénzügyi vállalkozás és egy meglehetősen ismeretlen bank csatlakozott. Így az aláírók száma mostanra 258-ra emelkedett. A "szégyenlistán" (a PSZÁF közzétette azon intézmények nevét is, amelyek lakossági hitelezéssel, illetve pénzügyi lízinggel foglalkoznak ugyan, de nem fogadták el magukra nézve kötelezőnek a szabályozást) 55 intézmény szerepel.
A kódex egyébként már korábban is hatott, hiszen az elmúlt évektől eltérően 2010 szinte semmilyen markáns drágulást nem hozott a kondíciókban (Napi, 2010. január 5.). Persze ez nem tekinthető egészen önkéntes folyamatnak: a bankok a múlt évben a parlament által elfogadott, az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmáról szóló jogszabály visszavonásáért cserébe egyeztek bele abba, hogy a kódex hatályba lépéséig csak a korábban már elhatározott és bejelentett módosításokat hajtják végre. A változtatásra az előírások szerint viszont az idén már csak mintegy féltucatnyi feltétel alapján nyílik lehetőség. A devizahitelezés korlátozásaként ismertté vált, eredetileg a jegybank által kezdeményezett, majd a kormány által elkészített szabályozás csak márciustól válik hatályossá. Ebben megszabják, hogy a különböző devizanemek esetében a fedezet mekkora hányadára folyósíthatnak hitelt a bankok. Ennek következményeképpen teljesen eltűnnek a piacról a tisztán fedezetalapú és a svájcifrank-alapú (a válság hatására amúgy is jelentősen visszaszorult) konstrukciók. A hitelezhetőségi limittel kapcsolatos előírásokat viszont csak júniustól kell alkalmazni. Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg. A bankok többsége azt állítja, hogy az új szabályok a jelenlegi gyakorlatukhoz képest nem igazán hoznak jelentős változást, de ezt a hitelközvetítők vitatják. Mindenesetre most a hitelintézetek igyekeznek felkészülni az új feltételek alkalmazására.
