Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Potenciális veszélyforrás a hazai gazdaság számára, hogy az euróövezethez való csatlakozással a címletstruktúra jelentősen kibővül majd a nagy értékű eurócímletekkel - állapítja meg Bódi-Schubert Anikó "A készpénz szerepe a rejtett gazdaságban" című kutatásában. Félő, hogy ha a készpénzkímélő fizetési megoldások jelentős térnyerése addigra nem következik be Magyarországon, akkor az eurórendszeri tagság - számos előnye mellett - a rejtett gazdaság mozgásterének kibővülésével járhat.
Bódi-Schubert néhány konkrét tényezőn keresztül is bemutatja a címletek és a rejtett gazdaság közötti kapcsolatot. A selejtezési ráta a jegybank által a forgalomképtelennek minősített bankjegyek aránya a teljes állományhoz képest. Az átlagos 30 százalékos selejtezési arányhoz képest a jegybankba beérkező 20 000 forintosoknak csupán kevesebb mint évi öt százalékát, a 10 000 forintosoknak pedig mintegy évi 14 százalékát szükséges gyenge minőségük miatt "újakra cserélni". E mutató értékei - olvasható a tanulmányban - is egyértelműen arra világítanak rá, hogy a nagy címleteket, de különösen a
20 000 forintosokat főként vagyonfelhalmozási eszközként használják a gazdaság szereplői, amiben a legális tranzakciók mellett a rejtett gazdaság is szerepet játszhat. A hazai készpénzállomány GDP arányában mért, önmagában is jelentős aránya mellett elgondolkodtató ezeknek a nagy címleteknek az állományon belüli igen nagy és egyre növekvő részesedése. Minél nagyobb címletértékű bankjegy áll rendelkezésre a rejtett gazdaság szereplői számára, annál egyszerűbben és kisebb "lebukási" kockázattal tudnak anonim fizetési tranzakciókat végezni. Annál a döntésnél, hogy egy ország jegybankja hogyan határozza meg a készpénz címletstruktúráját, a legális gazdaság szükségletei mellett tehát a rejtett gazdaságra gyakorolt hatásokat is szükséges figyelembe venni.
