Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavalyi utolsó negyedévben a GfK Hungária és a Corvinus Egyetem lakossági bizalmi indexe 26 százalékponttal csökkent, majd az esés további 10 ponttal folytatódott 2009 első negyedévében is. A Komplex Fogyasztói Bizalom Index a mérés kezdete, 1996 óta a második legalacsonyabb értéken áll. Az öt részből felépülő összetett mutatószám egyik fő komponensét alkotó Fogyasztói Várakozások Index (FVI) 29 ponttal esett vissza 2009 márciusára a 2008 szeptemberében mért 155 pontról, ami azt mutatja, hogy a fogyasztók lényegesen negatívabban ítélik meg a saját és az ország rövid és hosszú távú (5 éves) gazdasági kilátásait, mint néhány hónappal korábban. Az index mozgásához hasonló tendenciát mutat a napi fogyasztási cikkek piaca is. Idén az első két hónapban közel 2 százalékkal maradt el a piac forintban mért forgalma az előző év azonos időszakáétól. Az értékbeli csökkenés mögött részben az alacsony infláció áll, ami fékezi a forgalom összértékének növekedését - mondta Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking szektorának menedzsere. Bár az év első három hónapjában az élelmiszerek inflációs rátája fokozatosan emelkedő tendenciát mutat a KSH adatai szerint, a márciusban mutatott 5,2 százalékos érték még mindig jóval alacsonyabb, mint a 2008-as év első negyedében mért 12 százalék körüli ütem. A piac csökkenésének fő oka, hogy a háztartások visszafogták az élelmiszer- és háztartásivegyiáru-vásárlásaikat. Az első két hónapban 4,2 százalékkal csökkent a háztartások által megvásárolt napi fogyasztási cikkek mennyisége - tette hozzá Kovács.
A várakozásokkal ellentétben nem indultak el a fogyasztók az olcsóbb árkategóriájú termékek irányába. Vagyis a spórolási szándék elmaradása okozott időnként fejtörést a piaci elemzőknek az adatok megbecsülésében. Évek óta megfigyelhető tendencia ugyan Magyarországon az általában alacsonyabb árszintet képviselő saját márkás termékek fokozatos térnyerése, de ez a tendencia nem erősödött fel az elmúlt hat hónapban. Vagyis a válság hatására a háztartások inkább kevesebbet vásárolnak a megszokott napi fogyasztási cikkekből, de jellemzően nem helyettesítik azokat olcsóbb márkákkal.
