Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Folyamatosan napirenden tartják a plázabérlők a bérleti díjak csökkentését, ám a tulajdonosok egyelőre alig engednek a tarifákból. A Magyar Bevásárlóközpontok Országos Szövetsége szerint az egyes termékkategóriákban eltérő mértékű, ám átlagosan 10 százalékos forgalom-visszaesésről lehet beszélni a bevásárlóközpontokban. Van, ahol ennél nagyobb a látogatók számának csökkenése, főleg a kisebb, nem frekventált plázákban, de máshol nem ennyire erős a visszaesés. Egyelőre azért nem vettek vissza a tulajdonosok a tarifákból, mert sok központ devizaalapú hitellel épült és a megnövekedett törlesztőrészletek fizetése mellett is fent kell tartani a likviditást - mondta lapunknak Balatoniné Kiss Judit, a szövetség főtitkára -, ugyanakkor néhány tulajdonos már tárgyalásokat kezdett a hitelező bankokkal. Attól a szövetség nem tart, hogy valamelyik bevásárlóközpont lehúzná a rolót.
Az elemzők szerint azonban valós veszély, hogy a plázákból nagyobb arányban tűnnek el a kisvállalkozások, amelyek egy-egy butikot vagy boltot működtetnek. A KSH adatai szerint a tavaly decemberi 200 ezerről mára 194 ezerre csökkent a kereskedelmi vállalkozások száma; ez egyelőre főleg az egyéni vállalkozókat érintette, de a következő körben a kis gazdasági társaságok jönnek. Ezek közül jó néhánynak van boltja bevásárlóközpontokban.
A ruházati piac eddig nem omlott úgy össze, mint a tartós fogyasztási termékeké: nagyjából 3 százalékosra teszik a visszaesést, de a volumencsökkenés szinten maradása a január-februári akcióknak volt köszönhető. Nagy kérdés, mit hoz a tavasz: a jó idő rendszerint beindítja a ruházati piacot. Ugyanakkor a piaci elemzők szerint a kiskereskedelem húzó piacain jelentkező mély recesszió a ruházati szegmensbe is begyűrűzik, és nem tudni, hogy a lakosság körében mennyire lesz megint népszerű a fekete és szürke zónában mozgó ruházati vásárlás.
A legális piacon nemcsak a fogyasztás visszaesése, hanem a plázákban elaprózott üzletek is fejtörést okoznak a központok tulajdonosainak. A korábbi évtized nagy divatja a diverzifikált, sok kis üzletes kereskedelmi csatorna volt, ami a jelen körülmények között igen sebezhető üzleti megoldás. A kis vállalkozások jellemzően képtelenek követni az árversenyt az egyébként sok esetben plázán kívüli nemzetközi láncok, áruházak kínálatával. Így a plázákból elmaradó forgalom nemcsak a recesszió, hanem a verseny erősödésével is magyarázható. Sok plázatulajdonos gondolkodik azon, miként tudná úgy átalakítani központját, hogy a régi értékek (kis butikok) megtartása mellett erős, nagy területet igénylő áruházaknak is helyet adjon.
A következő évtized magyar trendje a klasszikus áruházak alapítása lehet, ilyen nem nagyon működik ma Budapesten, illetve az országban. A Magyar Bevásárlóközpontok Országos Szövetségének adatai szerint a következő 3-5 évben megvalósuló jelentős beruházások között nemigen akad effajta áruház, de sok olyan készülő, illetve már elindult projekt van, amelyben több nagy alapterületű, a klasszikus áruházi kínálatot felvonultató nemzetközi lánc kap majd helyet. Várhatóan ezt a trendet követi az egykori budai Skála helyén épülő Allee. A belvárosban a Párisi Nagyáruház, illetve a Vörösmarty téri volt tőzsdeépület lesz alkalmas erre a megoldásra, de ugyancsak képes lenne a klasszikus áruházi forma betöltésére a Corvin vagy a Skála Metro.
