Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai pénzintézetek eltérő stratégiát alkalmaznak az engedélyek beszerzését illetően. Van olyan hitelintézet - ilyen például ismereteink szerint az MKB -, amelyik rögzített telefonos vonalon hívja fel az ügyfelet és - beazonosítás után - szóban kéri a beleegyezését. Az Erste Banknál levélben kérik meg ügyfeleiket egy dm-hozzájárulásról szóló nyilatkozat megtételére. Az Allianznál is elkezdték gyűjteni az írásos hozzájáruló nyilatkozatokat: a banki ügyfelek nagy része úgy nyilatkozott, hogy őket kereshetik dm-levéllel - a biztosító ügyfeleinek kereshetősége okoz gondot most a társaságnak. Az OTP Bank a fióki ügyintézés során hívja fel a figyelmet a nyilatkozattétel lehetőségére. A CIB június 1-jétől csak azoknak küld majd reklámlevelet, akik előzetes, egyértelmű és kifejezett hozzájárulásukat adták. Ennek a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a nyilatkozó nevét, lakcímét, azoknak az adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez az ügyfél hozzájárul - ám a feladatok pontos ütemezése még kidolgozás alatt van - mondták el a banknál.
A Budapest Bank és a K&H évek óta külön nyomtatványon kér írásban engedélyt a dm-levelek küldésére, így úgy vélik, már eddig is megfeleltek ezen törvényi elvárásoknak. A dm-megkeresésekre vonatkozó letiltási igényt bármely csatornán (telebank, e-mail, fax, levél, fiók) befogadják és teljesítik - mondták a BB-nél.
A bankok jó része egyelőre nem tudja, mennyien élnek majd a "megfordított" lehetőséggel és nem adják hozzájárulásukat a dm-küldemények küldéséhez. Az OTP tapasztalatai szerint az ügyfelek élnek a nyilatkozattétel lehetőségével, a "tiltó" nyilatkozatot adó ügyfelek száma nem mutat jelentős növekedést. Hogy azért a gond jelen lesz, arra az Allianznál mutattak rá legjobban: a bank arra számít, hogy a kiküldött leveleik körülbelül 10 százalékára érkezik majd válasz, annak ellenére, hogy bérmentesített válaszborítékot is csatolnak a nyilatkozatokhoz. A fentiek okán is fontos lett a társaságnál, hogy az értékesítési folyamatba is beépítsék az ügyfélnyilatkozatok gyűjtését, a személyes találkozók során folyamatosan nyilatkoztassák az ügyfeleket.
Az OTP-nél arra hívták fel a figyelmet, hogy azon ügyfelek számára, akik nem nyilatkoznak a határidőig, a bank küldhet majd újabb megkeresést - bizonyos korlátozások betartásával. A reklámtörvény előírásai alapján a címzettnek reklámküldeményként eljuttatott dm-megkereséshez a pénzintézetnek egy "tiltó" nyilatkozatot kell mellékelnie, amelyet az ügyfél díjmentesen juttathat el a bank számára.
Az Ersténél úgy vélik, hogy a beleegyezésüket nem adó ügyfelek tájékoztatása nehezebbé fog válni, ez minden bizonnyal növeli az adminisztrációs terheket és ennek költségeit.
A pénzintézetek már most alternatív megoldásokban gondolkodnak. A CIB szerint annak köszönhetően, hogy az ismertetett szabályozás a közvetlen, személyes megkeresést, megszólítást lehetővé tévő csatornák (postai dm-levél, telefonhívás, személyes megszólítás, sms, mms, e-mail) tekintetében alkalmazandó csak, az érintett körbe nem tartozik majd a személyes megszólítást nélkülöző atm-képernyő, illetve a honlap. Az Allianz szerint is főként az atl-eszközökre kell hagyatkozniuk (televízió, sajtó), amivel kevésbé pontosan érhető el a célcsoport.
A K&H-nál a hagyományosan használt eszközökön felül (tömegkommunikáció, hírmondó) az internet adta lehetőségeket kihasználva új eszközként több elektronikus hírlevél használatát tervezik, illetve a megtakarítási és hiteltermékeik bemutatására, népszerűsítésére külön microsite-ot hoztak létre.
