Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egészen új helyzettel kell szembenézniük a gyártóknak és a kereskedőknek az európai piacon, a beszállítók számára a kiskereskedelem koncentrálódása és a diszkontosodás okoz fejtörést, a kereskedőknek pedig a vevői attitűdök – derült ki az AC Nielsen Piackutató legutóbbi vezetői információs estjén. Szalóky-Tóth Judit, az AC Nielsen magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója elmondta: tavaly tovább csökkent a napi fogyasztási cikkeket kínáló boltok száma, ezzel együtt pedig a kereskedelmi koncentráció hatványozottan erősödött. Tavaly 92 áruház, vagyis a piac 0,4 százaléka adta a napi fogyasztási cikkek (FMCG) forgalmának 30 százalékát. A három legerősebb lánc pedig a piaci forgalom 35 százalékát realizálta.
Az ügyvezető szerint a 2000–2003 közötti időszak békés volt a kiskereskedelmi piacon, de az utóbbi két évben ismét erőteljes konkurenciaharc kezdődött. A hipermarketek előretörése kézzelfogható, az élelmiszer-kereskedelemből idestova 27 százalékot fognak le ezek a bolttípusok, ugyanakkor a fejlődés másik iránya a diszkont. Ez utóbbi üzlettípushoz a magyarok minden elköltött 100 forintjából 13 kerül.
Éppen a diszkontok előretörése miatt lassan túlzott növekedés mutatkozik a kereskedelmi saját márkás termékeknél, a szegmens évi 15 százalékos növekedésével a magyar kereskedelem az uniós toplista leggyorsabban fejlődő saját márkás piacává lépett elő. Ezzel együtt a láncok saját termékeinek árelőnye átlagosan 43 százalékra nőtt. Ennek hatására a márkagyártók egyre nagyobb áldozatokat hoznak az árszint fenntartására, úgy, hogy a listaárhoz minél több és vonzóbb promóciót csatolnak. Minden 100 forintból 30-at promotált termékekre költ a magyar vásárló.
A honi élelmiszer-kereskedelem fejlődését a következő néhány évben egyértelműen a diszkontok és a hipermarketláncok határozzák meg – mondta Turcsán Tünde, az AC Nielsen osztályvezetője. Ugyanakkor meg kell tanulniuk a láncoknak eligazodni a vásárlók egyre szélesebb körű igényeinek kielégítésében. Mind a hiperek, mind a diszkontok közönsége széles társadalmi réteget ölel fel, a fő szempont természetesen az ár. Meglepő, de a Nielsen adatai szerint a vásárlók 17 százaléka pontosan tudja, mi mennyibe kerül, negyven százalékuk sok, de nem mindegyik terméknek tudja az árát. 40 százalék pedig olyan szinten áll az „árismeretben”, hogy észreveszi, ha valaminek változik az ára.
