Az első negyedéves előzetes adatok szerint idén is tartható az ásványvízfogyasztás múlt évben tapasztalt két számjegyű növekedése – mondta tegnap Fehér Tibor, az Ásványvíz Szövetség és Terméktanács elnöke a Buszesz Rt. sajtótájékoztatóján. Tavaly a magyar ásványvízipar termelése 700 millió liter volt, értékben pedig elérte a 35 milliárd forintot, vagyis a víz literenkénti átlagára nagyjából 50 forint körül alakult. A fogyasztás fejenként 70 liter volt, ami egyelőre elmarad az uniós átlagfogyasztástól és messze alatta marad az olyan nagy ásványvízfogyasztó nemzetek adatainak, mint például Franciaország.
A viszonylagos alacsony fogyasztás ellenére az unióban ásványvíz-nagyhatalomnak számítunk, noha a jelenleg regisztrált 1500 kútnak csak a töredékét használjuk ki. Amennyiben belátható időn belül a magyar fogyasztás elérné a francia 140 literes fejenkénti adatot, még akkor is messze a kitermelhető mennyiségi szint alatt maradna a kutak hozama. Egy becslés szerint ugyanis nagyjából 4500–4900 millió liter vizet lehetne Magyarországon kitermelni úgy, hogy a kutak hozamának egyensúlya ne boruljon fel. Vagyis Fehér Tibor szerint nagyon komoly gazdasági kincsen „ülünk”, ám gyorsan eloszlatta azt a feltételezést, hogy belátható időn belül ezt a kincset akár nemzetgazdasági haszonná lehetne fordítani. A vizet ugyanis nem lehet gazdaságosan exportálni, egy palack ásványvíz Münchenig történő szállítása 12 forintra jön ki, ezt az összeget azonban nem bírja el egy átlagosan 50 forint fogyasztói árú termék. Vagyis a piac további növekedési üteme elsősorban a belső fogyasztás erősödésétől függ.
A Buszesz számára nem közömbös a honi vásárlóközönség ásványvízhez való hozzáállása, hiszen a piacon 3 százalékos részesedést mondhat magáénak, és új termékétől, a Norbi névvel fémjelzett, ízesített ásványvíz alapú termékcsaládjától komoly növekedést remél. A Norbi márkával a Buszesz igyekszik betörni a wellnesspiacra, ami meglehetősen logikus lépésnek tűnik, hiszen az ásványvíz a helyes étkezés és életmód elismerten fontos része. A piaci növekedésnek azonban Fehér Tibor szerint komoly gátat vethet a Környezetvédelmi Minisztérium termékdíjtörvénye, amelynek hatására a következő öt évben – a jelenlegi szabályozási környezettel számolva – 17 milliárd forint adóteher nehezedhet az ásványvíziparra. A jelenlegi nyereségmutatók mellett pedig ilyen adózás mellett nincs fenntartható növekedés. Fehér szerint azonban némileg enyhülni látszik a minisztérium szigorúsága, reményei szerint a termékdíj-szabályozásban sikerül közös megegyezésre jutnia a szakmának és az államnak.
