Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi időben az olyan árfüggetlen termékcsoportban is megjelentek a saját márkás termékek, mint a praliné. A kereskedelmi láncok érdeklődését a szegmensben tapasztalt dinamikus növekedés kelthette fel, a magyarországi pralinéfogyasztás tavaly 16 százalékos növekedéssel meghaladta a négyezer tonnás szintet. Az AC Nielsen felméréséből emellett az is kiderül, hogy az árbevétel növekedése ugyanakkor csak 10 százalékos volt. Ezzel a belföldi fogyasztás azonban még meg sem közelíti az uniós átlagot, vagyis a vásárlóerő növekedésével együtt várhatóan további erőteljes bővülés várható az édességpiac ezen szegmensében.
A saját márkás termékek megerősödése ebben a kategóriában aligha következik be, a gyártók a fogyasztói szokások miatt kedvezőbb helyzetben vannak, ennek köszönhetően a szegmens első mintegy tucat vezető termékében csak márkagyártó által előállított termék áll. Fábián János, a Merci és Toffifee pralinékat gyártó, tavaly 2 milliárd forint nettó árbevételű Storck Hungária Kft. ügyvezető igazgatója szerint ezt a szegmenst is folyamatosan jellemzi a termékfejlesztés és az innováció, amire elsősorban a márkagyártók képesek.
A praliné kényeztető termék, amelyet a fogyasztók jelentős része ajándékozásra szán. Ebből eredően a prémium kategória ebben a termékcsoportban a legnagyobb szerepet kapja, hiszen ajándékozás során a pénz kevésbé játszik szerepet. Ennek köszönhetően például a felső kategóriájú Merci piacvezető szerepet tölt be és a Storck bevételeinek meghatározó részét hozza.
A piac bővülésével a márkák számának gyarapodása is várható, ám Fábián szerint messze vagyunk még attól, hogy annyi kényeztető desszert legyen a polcokon, mint Nyugat-Európában. A magyarországi pralinépiac forgalmát, csakúgy, mint a minőségi csokoládékét, markánsan érinti az édességpiacon elszaporodott olcsó termékek dömpingje. Ezek húsvétkor és karácsonykor éreztetik leginkább a hatásukat, hiszen hagyományosan e két ünnepkör köré építik fel a gyártók a marketingjüket, ekkor lehet a legtöbb terméket értékesíteni. A legnagyobb mennyiségben ilyenkor az olcsó „csokoládék” szaporodnak el, amelyeknek aligha van közük a termék klasszikus eredetéhez. Fábián János emlékeztet arra a hét eleji sajtótájékoztatóra, ahol az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület vizsgálatát ismertették, miszerint a gyártók jelentős része nem használ kakaóvajat. Reményei szerint az olcsó csokoládéutánzatok a vásárlóerő növekedésével eltűnnek, bár hozzátette, hogy nem csak az újonnan csatlakozott uniós tagállamokban jellemző a korábbi árszint alatti termékek felbukkanása. Nyugat-Európát is hasonlóan érintik, ám meglátása szerint az ottani olcsó termékek gyenge minősége nem kirívó annak köszönhetően, hogy a nyugati ízlés, főként ami a csokoládét és a desszertet illeti, jóval kifinomultabb.
Az olcsó termékek Fábián szerint alapvetően korlátozzák a magas minőségű termékek forgalmát, ugyanakkor tágítják a kínálatot, viszont a vásárlóerő növekedésével lassan, de biztosan eltűnnek a polcokról.
