Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Melyik az olcsóbb, kényelmesebb pénztárcakímélőbb megoldás hosszú távon? – teszik fel gyakorta a kérdést az első otthont teremtők. A döntés nem egyszerű. A magunk építette házban ugyan mindent a saját ízlésünk és anyagi lehetőségünk szerint alakíthatunk, de az önerős építkezés amellett, hogy idegölő, energiaigényes munka, akár egy-két évig is elhúzódhat. Emellett ha valaki nem elég óvatos, kifoghat olyan kivitelezőt, akinek silány munkája később akár súlyos százezrekkel megnövelheti az előre kalkulált építkezési költséget.
Ezzel szemben – vallják sokan – a készen vásárolt lakóparki ingatlant a legtöbb esetben kulcsrakészen árulják, így nem kell az építőanyagok beszerzésével, a mesteremberek ellenőrzésével foglalatoskodni. S mivel jelenleg mind a fővárosban, mind a vidéki nagyvárosokban bőséges az újlakás-kínálat, ki-ki találhat a család létszámának, az elképzelt közös fészek minőségének, hely- és anyagkialakításának és persze pénztárcájának megfelelőt.
Talán az egyre dráguló telekárak mellett ez utóbbi is oka annak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az elmúlt évben 18 százalékkal kevesebb lakást építettek természetes személyek által saját használatra, mint 2004-ben.
És hogy a költségeket illetően melyik, a vásárlás vagy a saját építkezés a kifizetőbb? Természetesen ez utóbbi, hiszen a piacra építő lakásfejlesztő cég a mindenkori négyzetméterárba bekalkulálja a saját hasznát is. Így, ha már megvan a házhely, „csak” a felépítmény felhúzása kerül pénzbe. Az építkezési költségek pedig a középkategóriás, vagyis jó minőségű, de nem a legdrágább (trendi) anyagokból épített házak esetében – a szakemberek szerint – többnyire fele-fele arányban oszlanak meg: 50 százalék anyagköltség, 50 százalék kivitelezési díj. (Nagyjából 5-6 százalék tervezői díjjal is kalkulálni kell.)
A KSH adatai szerint egyébként az új lakás építésének országos költsége, vagyis az egy négyzetméterre jutó telek és áfa nélküli építési átlagköltség 2004-ben 147 ezer forint volt. (Az elmúlt évre vonatkozólag még nincs adat, de az építőanyagok többségének ára az állandó akciók, kedvezmények miatt szinte alig változott.) Ezzel szemben a piacon kínált új vállalkozói lakások ára a fővárosban jelenleg – helytől, minőségtől függően – 250 ezer és 1,4 millió forint között, míg vidéken 220 és 450 ezer forint között mozgott.
Természetesen otthonteremtés előtt nemcsak a készen vásárolt lakás vételárát érdemes összevetni a házépítés költségével, hanem a későbbi fenntartási költségeket is. Ezzel kapcsolatban Kala Imréné, a Kala és Társa Ingatlan-tanácsadó Kft. társtulajdonosa elmondta: az új építésű belvárosi társasházi lakások – ahol semmilyen pluszszolgáltatás nincs – közös költsége jelenleg 120–140 forint/négyzetméter körül van. Ahol már portaszolgálat, esetleg kisebb közös uszoda is működik, a közös költség négyzetméterenkénti összege már 250–270 forint között mozog, míg az olyan magas nívójú lakóparkokban, ahol nagy kert van, s a portaszolgálat, uszoda mellett többféle, egyéb közös szolgáltatás is kiépült, a négyzetméterenkénti közös költség elérheti a 400 forintot is. A középkategóriájú, kertes-uszodás családi házak esetében értelemszerűen nincs közös költség: a tapasztalatok alapján azonban elmondható: ezen ingatlanok havi fenntartási díja 250 forint/négyzetméter körül alakul.
