Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mintegy 500-600 milliárd forintot várnak egymástól a magyarországi vállalkozások a körbetartozás miatt, legalábbis ekkora számlával alátámasztott összegről lehet beszélni – véli Kiss Imre, a Eye Watch Global Network Kft. ügyvezető igazgatója. Az sem zárható ki, hogy a rendszerben ennek az összegnek a duplája kering, ugyanis vannak olyan nem nyilvántartott követelések, amelyekről a vevő még nem fogadott be teljesítési igazolást, így az eladó nem tud mire számlát írni. A körbetartozások leginkább az építőipart érintik, ugyanakkor a fizetési morál az élelmiszerpiac egyes szegmenseiben és a kereskedelemben is nagyon rossz – véli Kiss a cége saját követelés-nyilvántartó rendszerének adataira támaszkodva. Az Eye Watch tavaly állította fel számítástechnikai rendszerét, amelyben ma 32 ezer vállalat fizetési történetét követhetik nyomon azok, akik előfizetnek a hálózat hozzáféréséhez. Kiss szerint a rendszerük egyedülálló a piacon, az adatbázist javarészt az előfizetők frissítik azzal, hogy hetente egyszer kitöltenek egy elektronikus kérdőívet a követeléseik és a kifizetéseik alakulásáról. Ez befut a vállalat rendszerébe, ahol leinformálják az adatokat és csak akkor kerülnek be a rendszerbe (15 napon túl), ha az adós elismeri a tartozást vagy valósak az információk.
A rendszer elsősorban a kifizetetlen számlák történetét mutatja be, a számlák mögötti összegek senki számára sem hozzáférhetőek, hiszen az egy vállalat üzleti titkát képezi, annak megjelenítésével könnyen kikalkulálható lenne egy-egy vállalkozás haszonkulcsa. Ugyanakkor Kiss szerint a kockázatkezelésben az is nagyon sokat számít, ha egy eladó tisztába kerül a vevő fizetési hajlandóságával. A rendszer időrendbe állítja a kifizetetlen számlákat, így a rövid és hosszú lejáratú követelések láthatóvá válnak és pontosan megmutatja, hány számlát nem egyenlített ki az adott vállalkozás. Kiss szerint egyetlen rendszer sem képes megválaszolni egy eladó minden kérdését, ám a követelés-nyilvántartó rendszerek kezelőinek tapasztalataira alapozva átfogó képhez juthat egy-egy cég a partnerei jelentette kockázatról.
A lapunk által megkérdezett cégvezetők egy része úgy értékelte, hogy a legkockázatosabbak a magyar üzletfelek, ezért egy-egy szerződés megkötése előtt a belföldi partnereket igyekeznek alaposan leinformálni. Kiss Imre szerint ma már egyre több a kockázatos külföldi vállalkozás is, ám ezektől az esetek többségében viszonylag gyorsan be lehet hajtani a tartozást, hiszen a külföldiek nem szeretnének szembekerülni az anyaországukban működő kamarákkal.
A nagyvállalatokat elsősorban a likviditásmenedzsment érdekli, ezért veszik igénybe a követlés-nyilvántartók szolgáltatásait. A kis- és közepes vállalkozások a faktorálás miatt fizetnek elő. Valamivel kevesebb mint 50 faktorház működik az országban, ezek ugyancsak komolyan támaszkodnak a követelés-nyilvántartó rendszerekre, ezzel csökkentve a kockázatukat. Az állami, vagy multinacionális vevőknek kiállított számlát minden további nélkül faktorálják. A követelés-nyilvántartó rendszerekre egyébként a jövőben mind nagyobb szükség lesz, hiszen a következő években nagyon komoly uniós összegek kerülnek a gazdaságba, elég csak a csatornázási vagy a városfejlesztési programokat említeni.
