Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kiskereskedelem fejlődése, a piaci áruigény elaprózódása, a méretgazdaságosság és a raktározási költségek leszorítása néhány év alatt megváltoztatta a logisztikát. A kereskedelmi láncok sűrűbben, de egyszerre kisebb mennyiségben igényelnek árut. Míg néhány évvel korábban egy-egy országos kereskedelmi lánc homogén áruigénye (egy beszállítótól azonos terméktípus egyidejű rendelése) elérte egy komplett kamion kapacitását, addig ma átlagosan 7-8 raklapnyi árut rendelnek egyszerre. Az igényelt mennyiségek csökkenésének kezelésében látott piaci rést a Flott-Trans Kft., amelyet 1990-ben alapított Egerben három, volános szakmai múlttal rendelkező közlekedési szakember. A társaság tavaly kezdett Gyálon zöldmezős beruházásba, ennek keretében saját logisztikai központot alakított ki, amelynek raktározási kapacitása 2-4 ezer raklap, a fejlesztési költség 570 millió forint volt, ebből 100 millió forint állami támogatáshoz jutott a gazdasági versenyképesség operációs program (GVOP) keretében. A beruházás része volt egy új informatikai rendszer létrehozása is, amely az áruszállítás hatékonyságát növeli. Erről beszélgettünk Kocsis Zsolttal, a Flott-Trans igazgatójával.
– Mikor kezdődött a beruházás?
– Az előkészítés már 2004-ben, a munkálatok tavaly júliusban indultak. A cél egy nagy, kényelmes logisztikai központ létrehozása volt, ahol a fuvarozáshoz kapcsolódó átrakodási tevékenység, ezáltal annak kapacitásbővítése megoldható. Az új helyen a kapacitás napi 1800 raklap. Ezenkívül a gyári logisztikai központ több gyártó pufferraktára is lehet.
– A Flott-Trans az új raktárban alapvetően cross-docking tevékenységet folytat. Mit jelent ez pontosan?
– A belföldi árutovábbítás során egyre inkább elaprózódik a szállítási volumen, vagyis az egy időben egy címre kiszállítandó árumennyiség folyamatosan csökken. Minél kevesebb árut rendelnek, annál drágább a fuvarozása, ám a megrendelők – a mi esetünkben főként a kereskedelmi, élelmiszer-ipari vállalkozások – igyekeznek lejjebb és lejjebb nyomni a fuvarozási díjakat, áthárítani a raktározási költséget. A mi tevékenységünk abból áll, hogy felvesszük a kis- vagy közepes méretű megrendeléseket és a logisztikai központban az egyes területekre történő árucsoportosítással igyekszünk hatékonnyá tenni az áruszállítást. Nyilván abból kell kiindulni, hogy regionális szinten nem csökken az áruigény, tehát egy-egy kamionnal több címzett küldeményét is el lehet szállítani. A megüresedő helyekre a lerakodást követően pedig fel lehet venni újabb árut. A cross-docking lényege a gyors árukiszolgálás biztosítása csökkenő egységnyi kiszállítási volumenek mellett.
– Hogyan oldják meg a raktári árumanipuláció szervezését?
– Korábban papíralapú nyilvántartással. A gyáli központban azonban egy új informatikai rendszert működtetünk, amelyet a Régens Rt. fejlesztett ki. Az informatikai rendszer biztosítja a hatékony árukezelést, a tévedések kizárását. Mindezzel optimálisan lehet kihasználni a központ és a kamionok kapacitását, költségcsökkenés érhető el, a kapacitásbővülés pedig piaci részesedésnövekedést jelent.
– Milyen eredményeket várnak rövid és középtávon a beruházástól?
– A komplex fejlesztés mellett elsősorban a költséghatékonyság és a kapacitásnövekedés szólt. Mindez nagyobb lehetőségeket kínál számunkra a napi fogyasztási cikkek szektorában. Terveink szerint szinte azonnal 10 százalékos forgalomnövekedést hozhat a belföldi fuvarszervezés területén a beruházás. A logisztikai rendszerrel pedig nagyobb eséllyel indulhatunk a nemzetközi áruszállításban, ahol egyébként is jelen vagyunk.
