Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete
Kétszer is meggondolja a kiskereskedelmi munkavállaló, hogy betegszabadságra menjen, ugyanis előfordulhat, hogy míg távol van, a helyét betölti más. Nemrég az is előfordult hogy a próbaidő alatti lebetegedés következtében egész egyszerűen elküldték a munkavállalót – mondta lapunknak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Arról nincs információjuk, hogy a jelenség milyen gyakran fordul elő, abban azonban bizonyosak: a kereskedelmi szakmában fokozottan fordul elő, hogy munkahelyük féltése miatt nem mernek betegállományba menni az alkalmazottak. Ennek az az oka, hogy az ágazat fejlődik, minden évben nő a munkavállalók száma, és ha valaki hosszabb-rövidebb időre kiesik, a helyére azonnal jelentkezik más. A kereskedelemben használatos HACCP rendszernek pedig éppen az az egyik alapfeltétele, hogy az élelmiszerek közelébe nem kerülhet beteg alkalmazott. Sáling szerint ezt azért annyira nem veszik még komolyan a cégek.
Bartex Kft.
Farkas Zoltán, a fél tucat telephelyen több mint 300 dolgozót foglalkoztató, zalaegerszegi székhelyű Bartex Ruhaipari és Kereskedelmi Kft. humánpolitikai igazgatója úgy véli, dolgozóik döntő többsége tisztában van azzal, hogy a munkahelyeket, különösen az ágazat jelenlegi helyzetében, csak összefogással lehet megtartani. Két éve elsősorban azért kellett bezárniuk az egyik vidéki telephelyüket, mert sok gond volt a munkafegyelemmel. Előfordult, főleg a tavaszi és az őszi mezőgazdasági munkák idején, hogy dolgozók híján nem tudták elindítani a szalagot. Ma már az emberek döntő többsége félti a munkahelyét – tette hozzá Farkas Zoltán –, s akkor is bejön dolgozni, ha nem a legjobban érzi magát. Bár érdekképviselet náluk nem működik, minden esetben azt a gyakorlatot követik, hogy a beteg dolgozót hazaküldik. Ez nem csak a munkavállaló, hanem a cég érdeke is, hiszen minőséget csak teljes értékű, egészséges emberekkel lehet produkálni. Más kérdés, hogy elvárják: a „kiesést” később, akár túlmunkával is, de pótolja a dolgozó. A Bartexnél a táppénzes napok száma nem éri el az országos átlagot – tette hozzá a humánpolitikai igazgató.
Vasas Szakszervezet/Dunaferr Rt.
Mucsi Zoltán, a Dunaferr Rt.-nél működő Vasas Szakszervezet titkára szerint a helyzet országos szinten folyamatosan romlik, az emberek többsége retteg attól, hogy beteg lesz és elveszti munkahelyét. Pontos adat nincs erről, ám tapasztalataik szerint évente több ezer dolgozó esik áldozatul a munkáltatói retorziónak. A nem egészséges emberek ugyanakkor rontják a munkahelyi morált, terjeszthetik a fertőző betegségeket, az esetek jelentős részében önmaguknak és a cégnek is kárt okoznak. A legrosszabb helyzetben a multinacionális vállalatok, illetve a néhány főt foglalkoztató kis cégek munkavállalói vannak. Mucsi úgy véli, nem mindegy az sem, hogy az adott cég Győrben vagy Nyíregyházán működik-e, hiszen ahol nagy a munkanélküliség, könnyebben „lapátra teszik” az embereket. Sok vállalat úgynevezett jelenléti pénzt fizet dolgozóinak, amellyel még a betegeket is arra ösztönzik, hogy bemenjenek munkahelyükre. Folyamatosan nő azoknak a cégeknek a száma is, amelyek ellenőrzik – akár telefonon, akár személyesen –, hogy a dolgozó valóban otthon van-e. Számtalan példa van arra – mondta a szakszervezeti vezető –, hogy aki nem veszi fel a telefont, az már igazolatlan távollévőnek minősül. Tovább növelte a bizalmatlanságot és a dolgozók kiszolgáltatottságát az orvosi igazolás nélküli háromnapos betegszabadság eltörlése, hiszen mindenkinek lehet számtalan olyan problémája – különösen a nőknek –, amit ezzel korábban intim módon lehetett megoldani. Mucsi Zoltán hozzátette: kormányoktól függetlenül nem tapasztalja, hogy kellő számban születnének olyan jogszabályok és intézkedések, amelyek a dolgozók érdekeit védik. A Dunaferr esetében nem tud arról, hogy valakit azért küldtek volna el, mert sokat volt táppénzen, de az nem kizárt, hogy a jutalmak elosztásánál ezt már figyelembe veszik.
Korridor Kft.
Elsősorban azért félnek a betegségtől a dolgozók, mert jövedelemcsökkenéssel és pluszkiadásokkal jár – mondja Király Erika, a több nyugat-dunántúli városban diszkontáruházakat működtető Korridor Kft. gazdasági igazgatója. Tény, hogy a cégek – többek között ők is – azóta lépnek fel még szigorúbban a táppénzcsalókkal szemben, mióta a kifizetések döntő része rájuk hárul. Király nem cáfolta, hogy alkalmanként felhívják és meglátogatják az otthon lévőket, ám ez nem tekinthető ellenőrzésnek, hanem csupán érdeklődés a beteg hogyléte felől. Aki valóban pihenésre szorul, annak semmi félnivalója nincs. A gazdasági igazgató szerint a táppénzfegyelem nem sokat javult az elmúlt években az olyan területeken, ahol nagy a fluktuáció. Náluk is folyamatosan akadnak olyan dolgozók, akikről kiderül, nem egészségi állapotuk miatt maradtak távol a munkahelyről. Tőlük bizony megválnak, még akkor is, ha bíróság előtt kell megvédeni igazukat. Ugyanakkor évente több tíz millió forintot fordítanak arra, hogy legalább egyszer minden alkalmazottjuk alapos orvosi kivizsgálásban részesüljön; igazolt és fizetett távollétnek számít még a fogorvosi kezelés is, aki pedig egy nagyobb műtéten esett át, az a cég költségén valamelyik gyógyhelyen pihenhet legalább egy hetet.
