Az elsődleges becslések 7750 és 7850 milliárd forint közé várják a múlt évi kiskereskedelmi forgalmat. Ám ha decemberben is kitartott az üzemanyag-forgalom, illetve az élelmiszer-kereskedelem dinamizmusa, úgy az egész évre számolt forgalom elérheti a 7900 milliárd forintot is. Márpedig az év végi dinamizmusra a nagy alapterületű áruházaknál és a nemzetközi láncoknál nem volt panasz, a decemberi forgalom a frekventált üzletekben szemmel láthatóan erős volt. A lapunk által megkérdezett kereskedelmi láncok mindegyike egyöntetűen állította: nagyon jó hónapot zártak, konkrét forgalmi adatokat azonban nem sikerült megtudnunk. A titkolózás a szokásosnál is erőteljesebb, amely ez esetben kiugróan jó számokat is rejthet. Tavaly januárban több nagy szereplő is panaszkodott, nyilvánvalóan a gyengébb eredményeket igyekeztek a nyilvánosság erejével alátámasztani. Most azonban a tulajdonosok felé vélhetően saját maguk akarják elsőként prezentálni: sikerült a 2002-es növekedési formát hozni. Ugyanakkor Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a nagy szereplőknél érezhetően erős volt a december, a kisebb üzletek némelyike kongott az ürességtől. E kettős hatás miatt nem kívánt messzemenő forgalmi becslésekbe bonyolódni.
A kereskedelemre tavaly egész évben jellemző volt a kettősség, a kicsik és nagyok forgalmi ellentétje, illetve a jobb és gyengébb hónapok hatása. Az év eleje meglehetősen gyengén indult és az első félévig indokolatlanul lassú volt a növekedési ütem. Ám júniustól beindult a „verkli”, és az utolsó kiugróan jó, októberi hónapot egy stagnáló, visszaeső növekedést hozó novemberi követett. A Napi Gazdaság számításai szerint, ha az előző évek volumennövekedését követte a 2005-ös december, akkor a kiskereskedelmi forgalom (üzemanyag- és személygépkocsi-eladások nélkül) 30-32 százalékos erősödéssel, 660 milliárd forint közelébe érhetett. Kérdés, hogy az előző évihez képest hét- vagy nyolcszázalékos növekedést produkált-e – nem mindegy ugyanis, hogy 30 vagy 50 milliárdos erősödés mutatkozik.
A teljes éves kereskedelmi forgalom 2003-ban az üzemanyag- és autóértékesítéssel együtt 8,4 százalék volt a KSH adatai szerint, a következő évben a növekedési ütem – a bérkiáramlás visszafogása miatt – már csak 5,6 százalékot tett ki. Az élelmiszer-kereskedelemre 2004-ben rájárt a rúd, a 2003-as évben elkönyvelt 8,1 százalékos vágta után mindössze 2,8 százalékkal növekedett. Idén újra esély van a 8 százalék feletti erősödésre, ami a decemberi forgalom koncentráltsága miatt egyáltalán nem elképzelhetetlen. Azzal, hogy a tartós fogyasztási cikkeket forgalmazó nagy láncok már novemberben érvényesítették áraikban a január elsejével csökkenő áfát, ugyancsak erőteljesen hozzájárulhat, a növekedéshez. Az áfahatás előzetes átadása ebben a szektorban is vastag milliárdokkal dobhatta meg a forgalmat. Ám a kettősség ebben a szegmensben is megfigyelhető, hiszen információink szerint a hipermarketekben – éppen az áfacsökkentési várakozások miatt – általában lassult a tartós fogyasztási cikkek értékesítésének növekedése, ezzel szemben viszont a szakáruházakat ostromolták a vevők.
