A magyar fuvarozók mostanra elértek tűrőképességük határára – mondta lapunknak Galambos István, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének társelnöke az utóbbi hetek üzemanyagár-változásaira reagálva. Az elmúlt napokban kúthálózattól függően 265–275 forintra emelkedett a 95-ös oktánszámú benzin ára, és nem kizárt, hogy év végéig – a nemzetközi olajjegyzés alakulása miatt – 300 forintra emelkedik literenként a benzinár. A vállalkozások tartalékaikat élik fel, illetve egyre több olyan cég van, amely kénytelen halasztott fizetést kérni az adóhatóságtól és partnereitől. Galambos szerint az elmúlt fél évben a gázolaj áfa nélküli ára 161 forintról 211 forintra nőtt literenként, s ez a drágulás kilométerenként mintegy 17 forint többletköltséget jelent a fuvarozóknak. Ez a jelenlegi közel 170 forintos átlagos kilométerdíjjal számolva 10 százalékos emelést tesz szükségessé, amire várhatón hamarosan sor is kerül. Még rosszabb helyzetben vannak a nemzetközi fuvarozók, mivel a magyarországi díjak átlagosan több mint 10 százalékkal magasabbak a régió más szolgáltatói által alkalmazott díjaknál, s emiatt a többletköltség továbbterheléséről szó sem lehet rövid távon.
A statisztikán nem látszik, hogy a fuvarozók az áremelések hatására – mint azt többször hangoztatták – külföldön tankoltak volna gázolajat. Ezen üzemanyagfajtából a január–júniusi időszakban 577,8 millió liter fogyott, az egy évvel korábbinál 5,1 százalékkal több. A növekedést Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára két tényezővel magyarázta. A szakember szerint egyfelől a vállalatok is egyre inkább a dízelmotoros autókat részesítik előnyben, s ezeknek a kocsiknak attól függetlenül menniük kell, hogy emelkedik az üzemanyag ára. Másfelől a magyar gazdaság 2,9 százalékos, első negyedévi növekedése a szállítási teljesítmény bővülésével is jár, ami szintén emeli a gázolaj iránti keresletet. A benzinfelhasználás az első félévben ugyanakkor 5,2 százalékkal, 747,7 millió literre csökkent. A 91-es oktánszámú üzemanyagból – amelynek gyártásával már jó ideje nem foglalkozik a Mol – nem egészen 62 ezer liter fogyott, az egy évvel korábbi 14 millió után. A fogyasztás derékhadát jelentő 95-ösből 682,7 millió liternyit tankoltak, ami a 2004 első félévi mennyiséget 1,1 százalékkal múlja alul. (Az átlag alatti csökkenést részben az magyarázhatja, hogy a 91-es felhasználói kénytelenek voltak áttérni a 95-ösre.) A 98-as benzin fogyasztása közel negyedével, 23,5 százalékkal, 64,9 millió literre zuhant.
A taxisok is emelnének
A Buda és a Tele5 taxitársaság augusztus közepéig tíz százalékkal emeli a viteldíjait – mondta Dudás Zoltán, a két céget tömörítő Buda Kft. igazgatója. Elmondása szerint a két társaság esetében az üzemanyag ára jelentősen, 30–35 százalékkal befolyásolja a költségeket, a szokásos év eleji (inflációhoz igazított) áremelés óta pedig 25 forinttal drágult a benzin, így szükségszerűvé vált az újabb tarifaemelés. Ennek szükségességét támasztja alá az is, hogy jelenleg nem létezik kedvező előrejelzés az üzemanyag árának további alakulásával kapcsolatban. Dudás véleménye szerint áremelésekre lehet számítani a többi társaságnál is – az alkalmazott viteldíjak általában nem haladják meg érdemlegesen az önköltséget. Lapunk információja szerint a Fővárosi Önkormányzat kereskedelmi és turisztikai bizottságának elnöke, Rusznák Imre által javasolt fix taxitarifa rendelettervezetének módosított formája ősszel újra a közgyűlés elé kerül. A tervezet legutóbbi formájában 240 forintban határozná meg a viteldíjat és telefonos rendelés esetén plusz 300 forintot szabna ki, a későbbi viteldíjakat pedig az előző évi üzemanyag-átlagár alapján határozná meg. Dudás véleménye szerint a tervezet kifogásolható része az is, hogy a mostanihoz hasonló üzemanyagár-drágulási tendencia mellett nem lehetne évközben az árhoz nyúlni.
Az idén még nem hat az adócsökkentés
A felső áfakulcs jövőre tervezett 5 százalékpontos mérséklése a 95-ös benzin jelenlegi 275 forintos ára mellett mintegy 11 forintos csökkentést jelentene, ráadásul a kormányzat ígérete szerint ezt a csökkenést nem pótolják vissza az üzemanyagokat terhelő egyéb adótételek emelésével. Ez a lépés azonban az idén még nem jelent gyógyírt, arról pedig hallani sem akar a kormány, hogy visszaállítsa a korábbi rendszert: egy bizonyos árszint felett a jövedéki adó automatikus csökkenése kompenzálta az áremelkedést.
Nem indít újabb vizsgálatot a GVH
Az üzemanyagár-képzés annyira bonyolult, hogy még maguk a szakértők sem látják át teljesen a rendszert. Nem véletlen, hogy a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. 1997 és 2000 I. féléves árképzését vizsgáló Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásának eredménye jelenleg is bíróság előtt van. A versenyfelügyeleti vizsgálatot 2000 szeptemberében kezdte a GVH a Magyar Autóklub bejelentésére. A szakhatóság az eljárást 2001 decemberében megszüntette, ezt az Autóklub a Fővárosi Bíróságon megtámadta és a hivatalt arra kötelezte, hogy vizsgálja tovább a Mol nagykereskedelmi árképzését és állapítsa meg, hogy a nagykereskedelmi árképzés alkalmas volt-e a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre. A GVH szerint az említett időszakban valóban magasabb volt a nagykereskedelmi ár, mint a Mol befektetett tőkehozama, ám mivel a nagykereskedelmi ár a Mol esetében immár versenyárnak minősül, a GVH úgy ítélte, hogy lezárja az újbóli vizsgálatot, mivel a versenyár alkalmazása nem ütközik a versenyjogba. Az ezzel kapcsolatos bírósági eljárás újabb fordulója 2006 januárjában várható, addig a GVH nem kíván újabb vizsgálatot indítani a Mollal szemben.
Az árképzés bonyolultságát jelzi, hogy a bírósági eljárás az árak képzésének módszertanát vizsgálja. Bodócsi András, a versenytanács tagja szerint komoly kérdés, hogy Magyarországon a nagykereskedelmi ár túl magas-e, vagy a kiskereskedelmi ár túl alacsony. Erre vonatkozóan a versenyhivatal jelenleg is információkat gyűjt. Bodócsi szerint a benzinárkérdésben az úgynevezett árprés az újdonság, amely rokona a kiszorító vagy felfaló árnak. Ha például a Mol 8 forint nagykereskedelmi árat kér a vevőitől a benzinért és azt a saját kútjaiban csak 10 forintért kínálja – fogalmazott Bodócsi –, kérdéses, hogy a 2 forint árrés elegendő-e a költségek fedezéséhez. Ha az árakat ekképp diktálja és azok alkalmasak a versenytársak kiszorítására, akkor az versenyellenes.
Bodócsi András arra a kérdésre, hogy versenyellenes volt-e az, hogy a piaci szereplők korábban a Mol benzináremelését automatikusan követték, sem igennel, sem nemmel nem tudott válaszolni. Ugyanis azoktól a kisebb szereplőktől, amelyek a Moltól vásárolják az üzemanyagot, mindez logikus lépésnek tűnik, ám akik nem, azoknál azt kellene tudni, hogy a beszerzési áraik hogyan alakultak. Érdekes kérdés a hipermarketek saját márkás kúthálózata. Ezek ugyancsak követték a Mol árait, jóllehet általában 10 forinttal alatta maradtak a színes kutak árainak.
Bodócsi szerint egy liter benzinen nagyjából 20 forint körüli árrés van, vagyis ennyi az a versenyár, amelyből gazdálkodhatnak a piaci szereplők. Ebből kell fedezni a költségeket és hozni a nyereséget. Szerinte a hipermarketek kútjai sem szerzik be olcsóbban az üzemanyagot, mint ahogy a Mol adja, csak az említett kutak költség- és profitszerkezete eltér azon kutakétól, amelyek kizárólag az üzemanyag-értékesítésből tartják fenn magukat. Még akkor is, ha a hipermarketek által üzemeltetett kutak önállóan is képesek gazdaságosan működni.
