Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sok sebből vérzik a magyar lízingpiac, ha nem történnek ésszerű változások, akár üzletági konszolidációra is szükség lehet – vélekedett Kolossváry Ádám. A Merkantil Bank elnök-vezérigazgatója szerint ez persze nem jár majd olyan viharral, mint a 90-es évek bankkonszolidációja, hiszen itt „csak” arra lesz szükség, hogy a társaságok döntően külföldi tulajdonosai mélyen a zsebükbe nyúljanak. A bankvezető a Merkantil-csoport adatain keresztül igyekezett bemutatni a piaci tendenciákat, ami annak okán jó fokmérő lehet, hogy 94,99 milliárd forintos új kihelyezésükkel a CIB Lízing mögött a második legnagyobb cégnek számítanak a piacon. Kolossváry szerint aggodalomra ad okot, hogy miközben egyre kisebb saját erő mellett lehet elvinni egy-egy autót a szalonokból, addig a piaci szereplők továbbra sem szeretnek tartalékolni. A Merkantil-vezér egy MNB-tanulmányból idézett, amely szerint 2004 őszén a lízingcégek megképzett értékvesztés-állománya a kinnlevőségekre vetítve 1,82 százalék volt, míg a kereskedelmi bankok fogyasztási hitelek után jóval többet, átlagosan 4 százalékot tartalékoltak. A Merkantilnál 2004-ben is 7,2 százalék volt ez az arány – mondta az elnök-vezérigazgató, aki szerint a képet az sem árnyalja jobban, hogy több lízingcégnél is az anyabank képez tartalékot a leánycég helyett, mivel a pénzintézeteknek lehetőségük van a tartalékokkal csökkenteni profitjukat. A kockázat növekedését jól mutatja, hogy csak a Merkantilnál a nem fizetés miatt visszavett autók aránya az eladott autóportfólióra vetítve a 2003-as 1,51 százalékról 1,79 százalékra nőtt, a bankcsoport 41 783 szerződést mondott fel. A fizetési fegyelem romlását mutatja, hogy az egy szerződésre jutó felszólító levelek száma 0,72 százalékról 0,86 százalékra nőtt.
Kolossváry szerint ő maga is tévedett, amikor tavaly év elején azzal számolt, hogy a jutalékverseny szelídülni fog: a Merkantil jutalékrátája 6,4 százalékról csak 6,3 százalékra tudott csökkenni. Ez azt jelenti, hogy a teljes magyar autófinanszírozási piac nagyjából 36 milliárd forintos jutalékkal „dotálja” az autókereskedelmet. A szakember vélekedése szerint ha a jutalékszint jelentősen csökkenne, az az új gépjárműeladások – ami a régióban kiemelkedően magas – drasztikus eséséhez és az autókereskedések számának legalább 25 százalékos fogyatkozásához vezetne már rövid távon is. Miközben ugyanis a jutalékszint nem mozdul, addig az autóértékesítés kiskereskedelmi árrése és a márkaimportőrök által a dílereknek fizetett támogatások összege is jelentősen kisebb lett. A legtöbb autókereskedő adózás előtti nyeresége lényegében megegyezik a finanszírozóktól és a biztosítóktól kapott jutalék összegével.
