Bár összességében nem jó üzenet, lényegében nem érezhető az életbiztosítási piacon, hogy a biztosítások is bekerültek azok közé az adókedvezményre jogosító tételek közé, amelyek esetében az kedvezmény csak 6,5 millió forintos jövedelemhatárig érvényesíthető – mondták el lapunknak több társaságnál is. Szalai Péter, az Erste S Biztosító Rt. igazgatósági tagja szerint ügyfeleiknek legfeljebb 3 százalékát érintheti közvetlenül ez a változtatás, épp ezért rövid távú hatása elhanyagolható. Paál Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító személybiztosítási ügyvezető igazgatója, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) életbiztosítási tagozatának vezetője szerint a változtatás még hátrébb sorolja a biztosításközvetítők eladási érvei között az adókedvezmény hangsúlyozását. Ez amúgy is egyre inkább háttérbe szorult, a biztosítók az elmúlt években ugyanis nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ügynökeik figyelmét felhívják: pusztán adókedvezményre alapozott biztosításokat ne adjanak el.
A Mabisz tagozatvezetője szerint a mostani döntésnél komolyabb veszélyt jelenthet az, ha a kormányzat a kedvezmények további tervezett megkurtításakor is számításba venné az életbiztosítások adókedvezményeit. Ezzel ugyanis az egyik olyan termék versenyképességét korlátoznák, amely talán a legjobban szolgálja azt a kormányzati szándékot, hogy a lakossági fogyasztást a hosszú távú megtakarítások serkentésével csökkentsék. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a biztosításokból befolyó pénzek döntő része állampapírokba kerül, így forrásként szolgál a költségvetésnek.
Érdekes, hogy miközben az életbiztosítások adókedvezménye bekerült a nagy, közös kalapba, addig a magán-nyugdíjpénztári és az egészségpénztári megtakarítások megőrizték egyedi adókedvezményüket. A szakemberek ezt érthetőnek és üdvözlendőnek tartják, hiszen a magánnyugdíjpénztáraknál a távlati cél indokolja a külön kezelést, míg az egészségpénztárak esetében maga a rendszer lehetetlenülne el a kedvezmény nélkül.
Az „élelmes” polgárok persze megtalálták már a kiskaput: azon biztosítottak esetében, ahol az ügyfél magas jövedelme alapján nem jogosult az adókedvezmény igénybevételére, lehetőség van a szerződőcserére. Ekkor a biztosított ugyanaz a személy marad, ám a szerződő a biztosított valamelyik rokona (például a házastársa) lesz, akinek továbbra is módja van élni az adókedvezménnyel.
