Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kiskereskedelmi árverseny mellett az idén már egyre nagyobb szerepet kaphatnak az üzletekben megjelenő értéknövelt szolgáltatások, ezek közül is azok, amelyek jól kommunikálhatók a médiában. Ilyen például az éjjel-nappali nyitva tartás, az árgarancia, az ingyenes házhoz szállítás vagy a forró drót. Arról, hogy a nagy alapterületű üzletek milyen új szolgáltatásokat vezetnek be, még hallgatnak a cégek, de közülük több állítja: nagy durranások lesznek. A nagy alapterületű üzletek, amelyek ma a kiskereskedelem több mint egyharmadát adják, kifogyhatatlanok az ötletekből. Pénzügyi szolgáltatásokkal, csináld magad tanfolyamokkal, az utóbbi időben saját benzinkutakkal, személyre szabott szaktanácsadással és szórakoztató szolgáltatások végeláthatatlan sorával igyekeznek csábítani a vásárlókat.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint több évtizedes kiskereskedelmi lemaradást pótoltunk be alig tíz év alatt. Ha létezik különbség nyugati és magyar kiskereskedelem között, a hátrányunk immár minimális, attól függetlenül, hogy még mindig akadnak – főként a kiskereskedelmi nagyüzemekben – a vásárlókat bosszantó hibák, amelyek megoldása gyakran idegőrlő a vevőnek. Mint mondta, nem csupán a nagy alapterületű üzleteknél jellemző az új kereskedelmi technikák bevezetése. Példaként említett néhány könyvesboltot, ahol immár kávézni, teázni, internetezni is lehet. A kiskereskedelem hasonlóan fejlődött, mint a benzinkutak. Előbb csak benzint, aztán autóalkatrészt, ma már napi fogyasztási cikkeket, péksüteményeket, illetve audiovizuális kiadványokat is kínálnak. Az sem véletlen, hogy a kis élelmiszerüzletek közül néhány összenőtt a salátabárral vagy a fotóelőhívó automatával.
Reiter László, az OBI Magyarország Kft. országmenedzsere szerint akkor mondhatjuk, hogy felzárkóztunk a nyugathoz, ha a kiskereskedői szemlélet valóban vevőcentrikussá válik. Jelenleg az ár és a mennyiség dominál, aminek Reiter szerint nagyon gyorsan minőségbe kell átcsapnia. Az új kereskedelmi technikák bevezetésének szükségességét jelzi, hogy a nagy alapterületű áruházláncok lassan elérik az országos lefedettséget. Budapesten például már egymás elől szívják el a vásárlókat a multik, igyekezve egymás áraihoz igazodni. Logikus tehát, hogy a vevő döntésében (a frekventált területeken) olyan szempontok játszanak majd szerepet, amelyek kényelmesebbé teszik számára a bevásárlást. Ilyen szempont lehet a választék növekedése, de a kínálat átláthatóbbá tétele, vagyis a jobb vevőorientációs rendszer is. Az OBI például erre helyezi a hangsúlyt. A barkácsáruházaknál az új kereskedelmi technikák megjelenése fontosabb, mint az élelmiszer-kereskedelmi vállalkozásoknál, ugyanis az áruházláncok olyan termékeket kínálnak, amelyekkel eddig csak nagyon szűk réteg találkozott és nem jellemző az áruházakra az impulzusvásárlás. A Baumaxx hasonlatosan a versenytársakhoz, bevezette a barkácstanfolyamokat és tucatnyi értéknövelt szolgáltatást kínál. Ma már ebben is versenyeznek az említett áruházláncok. A cég erre az évre újabb meglepetéssel készül.
A hipermarketeknél tavaly a benzinkút-telepítés volt a legnagyobb húzás, ám a legtöbb vevőt a pénzügyi szolgáltatások vonzották. A napi fogyasztási cikkek kereskedőinek az idén – saját ötleteik megvalósítása mellett – kötelező értéknövelt szolgáltatásokat is be kell vezetniük. A termékdíjtörvény miatt például újra erősíteniük kell az üvegvisszaváltást vagy a tartós fogyasztási cikkek – főként az elektronikai berendezések – visszaváltását. Vámos György szerint ebből marketingfogást lehet csinálni. Reklámozni ugyan nem szabad, hiszen az a fogyasztó megtévesztése lenne, mert a szolgáltatás kötelező, de ha a cserével például levásárolható bónt kap a vevő, az már komoly csáberőt jelenthet. Vámos szerint egyértelmű, hogy 2005-ben bővülnek a kiskereskedelmi egységek szolgáltatásao, újabb, eddig nem ismert kereskedelmi technikák jelennek meg az üzletekben, de az uniós csatlakozás miatt továbbra is domináns marad az ár kérdése a vásárlók áruházba csábításában.
