Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyar–olasz–szlovén együttműködésben jöhet létre 2007 elejére az Európai Unió gyors reagálású katonai erejének egyik harccsoportja. Az egyeztetéseket követően novemberben kerül sor a felajánlási konferenciára, ahol a tagországok védelmi miniszterei hivatalosan is ismertetik, hogy országuk milyen mértékű és összetételű katonai szervezettel vállal részt a gyors reagálású haderőben – mondta el lapunknak Cserjési János, a Honvédelmi Minisztérium (HM) védelempolitikai osztályának helyettes vezetője. Az EU célja egy olyan, 8-9 harccsoportból álló, elsősorban konfliktusmegelőzésre és -kezelésre specializálódó haderő felállítása, amely két-három helyszínen párhuzamosan lenne készenlétben. További lényeges kritérium, hogy a csapatok 30-50 nap alatt átcsoportosíthatók legyenek, amennyiben pedig készenlétben állnak, öt nap leforgása alatt a potencionális konfliktus helyszínére érjenek. A harccsoportoknak két-három hónapig képesnek kell lenniük feladataik önálló végrehajtására, ellátásuk alapvetően nemzeti alapon történő biztosítása mellett.
A gyors reagálású haderő felállításának kritikus kérdései így a csapatszállítás, valamint a logisztikai támogatás körül összpontosulnak. Kis országok – mint Magyarország – ebből következően egyedül nem is képesek megfelelő erő kiállítására – hangsúlyozza Cserjési. A magyar–olasz–szlovén harccsoporton belül előreláthatólag az olasz fél biztosítja majd a kiszolgáló, támogató és logisztikai kapacitások zömét, ami a teljes létszám egyharmadát is igénybe veheti. Magyarország 150-200 fős századdal járulhat hozzá a közös erőfeszítéshez.
Az együttműködési rendszer biztosítja, hogy Magyarországnak ne kelljen plusz kapacitás-, illetve képességbővítő beruházásokkal számolnia a gyors reagálású haderő felállítása kapcsán. Ennek költségeit ugyanis a HM mindenkori büdzséjéből kell kigazdálkodni, így vélhetőleg átcsoportosításokkal lesz megoldható a vállalás finanszírozása – jegyezte meg Cserjési János.
