Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vélhetőleg sem a magyar, sem az európai textilpiacon nem lesz érzékelhető hatása annak, hogy az EU vámkedvezményeket magában foglaló rendszerének (Generalised System of Preferences – GSP) a megreformálása keretében 2006. január 1-től megvonja Kínától a textiltermékekre vonatkozó tarifakedvezményt (NAPI Gazdaság, 2004. október 21., 3. oldal). Szakértők szerint az értékvám (amelynél a vámolandó áru beszerzési értékére szabják ki százalékosan a vámot) esetében néhány százalékpontra terjedő vámkedvezmény megvonása önmagában véve sem okozna különösebb gondot a távol-keleti kereskedők számára a behozott áru szélsőségesen alacsony előállítási költsége miatt. A kínai árudömpinget legfeljebb a darab alapú mértékvám, valamint a behozatali küszöb alkalmazásával lehetne némileg kordában tartani.
A drágulás már csak azért is kevéssé képzelhető el, mivel jövőre 20-30 százalékos áresés várható a Távol-Keletről érkező textiltermékek esetében a textilkereskedelem globális liberalizálása miatt – jósolják a Reutersnek nyilatkozó piaci szakértők. A piac felszabadítása a kínálati oldalon is komoly átrendeződéshez vezethet a legolcsóbban termelő Kína előnyére és a kevésbé hatékony kambodzsai és bangladesi üzemek hátrányára. Az utóbbi két országban működő cégek úgy nyilatkoztak a Reutersnek, hogy az értékesítési költségek csökkentésével, az adminisztráció egyszerűsítésével és általános takarékoskodással próbálnak felkészülni az intenzívebb versenyre.
A magyar textilágazatnak így vélhetőleg nem lesz könnyebb 2006-től sem, sőt az uniós csatlakozással is csak nehezebb helyzetbe került a szektor. Ahelyett, hogy szigorodott volna a kínai textília Magyarországra áramlása, május elseje óta inkább lazulni látszik a rendszer – mondta Pintér András, a Vállalkozók Országos Szövetsége textilipari tagozatának elnöke. A kínai import ruhák Rotterdamon keresztül „géptörlőrongy” megnevezéssel továbbra is rendkívül olcsón és akadálytalanul jelennek meg a honi kiskereskedelemben, még inkább a szürkekereskedelemben. Ezenkívül több, nem uniós déli államból – mint például Macedónia – gyakorlatilag vámmentesen érkezik a textília az országba, amely Pintér információja szerint ugyancsak kínai eredetű. Mindezek mellett már május elseje előtt is soha nem látott mennyiségű távol-keleti import érkezett a csatlakozás küszöbén álló országokba, az így felhalmozott készletekkel a kereskedők sokáig képesek mentesíteni magukat a látszólag szigorodó szabályok alól.
Pintér egyelőre kétkedve fogadta az uniós szigorításról szóló híreket. Véleménye szerint ha a hatóságok ellenőriznék a gyártókat és kereskedőket, akkor a hatályban levő szabályokkal a jelenleginél jobban lehetne védeni a belföldi háttéripart. Mindemellett úgy látja, a kínai textília és egyéb olcsó áru szürkegazdaságban tartása valamiféle szociális intézkedés, hiszen a kínai piacok vásárlókörét jelentős részben a létminimum körül élők alkotják. Pintér szerint az végképp nem megoldás, hogy a megmaradt honi textilipari vállalkozásokat sorra ellenőrzik, míg az egyértelműen több szabályt sértő piacokon még a számlaadási kötelezettség betartatását sem veszik komolyan.
