Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A konzervipari zöldségfeldolgozás alapanyaga főként a borsó és a csemegekukorica, ezt gyártja a konzervipari „átlagot” megtestesítő Kecskeméti Konzervgyár Rt. is – tájékoztatott Ábrahám Tibor, a társaság vezérigazgató-helyettese. A Magyar Tartósítóipari Szövetség elnöki tisztségét is betöltő szakember szerint az erős forint miatt teljesen gazdaságtalanná vált a keleti piacokon történő eladás. Miközben ugyanis az értékesítési ár dollárban nem változott, az alapanyag- és a munkaköltségek növekedtek. Ezen túl a keleti piacok egyéb – például a fizetéssel kapcsolatos – bizonytalanságai is hozzájárultak ahhoz, hogy a konzervgyárak éppen csak a költségeiket képesek kitermelni. Ezzel a gonddal küzd a Kecskeméti Konzervgyár Rt. fő tulajdonosa, az Univer is. Egy szakmai számítás szerint amennyiben egy dollár a mostani 200 forint helyett 235–250 forintot érne, akkor az ágazatban tisztes nyereséget lehetne elkönyvelni, de még mindig csak a fejlesztések nélkül – hívta fel a figyelmet Ábrahám Tibor. Hozzátette, hogy fentiek miatt a cég értékesítésében a korábbi 60 százalékos keleti irányú exportarány – amely mellett 30 százalékos volt a nyugati kivitel – tarthatatlanná vált. Nyugat-Európában kellett tehát új pozíciókat elfoglalni, megpróbálva beállítani a 45-45 százalékos keleti–nyugati exportarányt a hazai 10 százalékos értékesítési arány megtartása mellett. (A magyarországi konzervpiacon egyébként 15-18 százalékos a társaság részesedése.)
Profitról a korábbiak tükrében nemigen lehet beszélni a konzervgyáraknál, amelyek helyzetét idén tovább rontotta, hogy a termelők ragaszkodtak a korábbi – támogatással növelt – felvásárlási árszinthez, pedig tavaly csemegekukoricára 5, borsóra pedig 10 forint támogatást adott az állam kilogrammonként. Idén ezt is a feldolgozók fizették meg a kukorica esetében 25, a borsónál pedig 60-65 forintos kilogrammonkénti – már uniós szintű – felvásárlási árakkal, utóbbiért a hűtőiparban még 70 forintot is megadtak. Jövő év elejétől a hengerművek is emeli az árait 20 százalékkal, ennek nyomán a konzervdoboz 14-15 százalékkal drágul majd. A hatékonyság javítása érdekében a termelést már jórészt átszervezték és a gazdálkodást is racionalizálták a cégek – így a Kecskeméti Konzervgyár Rt. is –, ezen a téren tehát már nem lát tartalékot Ábrahám Tibor. Ahogyan szerinte a már eddig végrehajtott elbocsátások sem folytathatók, mivel a legtöbb gyár már így is csak a legjobb dolgozókat állítja be csomagolni. A szövetség elnöke szerint az ágazatba hatékony tőkeinjekció kellene, enélkül ugyanis nem lehet kitörni az „ördögi körből”.
A napi fogyasztási cikkek piacán jelen levő Nestlé Hungária Kft. az elmúlt időben szinte minden értékesítési csatornában, különösen az úgynevezett food service területen növelte eladásait. Az élelmiszer-ágazatban szereplő nemzetközi nagyvállalatok egyébként rendre hasonló tendenciáról számolnak be évközi jelentéseikben, mindez a kereskedelem rohamos fejlődésével magyarázható. Emellett az exportlehetőségek is javultak, ugyanis tavaly 36 százalékkal növelte kivitelét a cég. A belföldi értékesítés ugyanakkor 7,8 százalékkal nőtt, így a teljes magyarországi bevétel 9 százalékkal erősödött. A forint erősödése nem elsősorban az exporttevékenységet kezdte ki, a devizában felvett hitelek miatt keletkezett árfolyamveszteség rontotta a vállalkozási eredményt. A cég, hasonlóan a többi nagy szereplőhöz, 2004-ben igyekszik kihasználni az unió adta nyílt piaci lehetőségeket és minden erejét az értékesítés növelésére fordítja.
