A nagy-britanniai központú, a Mowlem Environmental Services csoporthoz tartozó CL Associates magyar leányvállalatot alapít. A geotechnikai és környezetvédelmi szolgáltatásokkal, környezetvédelmi tanácsadással foglalkozó cég azzal indokolta megjelenését a magyar piacon, hogy az EU-csatlakozás után várhatóan megnövekszik az igény a környezetvédelmi fejlesztések iránt, amit az uniós és a magyar jogszabályok is indokolnak.
Csak elvileg ért egyet ezzel a logikával Székely Anna, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) ügyvezető igazgatója. Szerinte az EU-csatlakozás után valóban új szabályok léptek érvénybe, de a környezetvédelmi piacra különösen egy 2002-es rendelkezés, az egységes környezetvédelmi engedélyről szóló jogszabály hatott. Ez a szabály nem kezeli elkülönítetten a „környezeti elemekbe” (levegő, talaj, víz, hulladék) való kibocsátást, hanem egységesen szabályozza a kérdést. Ugyancsak hatott a piacra az idén bevezetett környezetterhelési díj bevezetése, amely a határértéket át nem lépő szennyezések után is díjfizetést ír elő.
Mindezek a szabályok egyébként arra ösztönzik a magyar termelőket, hogy további beruházásokkal csökkentsék a kibocsátást. Jó példa erre a Dunaferr, amelyik a Körte-Organica céggel végeztetett el egy olyan beruházást, amelynek nyomán a szennyvízkibocsátás egy technológiai folyamatban teljesen megszűnt, s ezzel a Dunaferr jelentős környezetterhelési díj megfizetése alól mentesült. Mindezek ellenére a környezetvédelmi beruházások növekedésének üteme – Székely szerint – az utóbbi időben visszaesett: a KSZGYSZ tagvállalatai körében elvégzett reprezentatív információgyűjtés szerint 2002-ben még évi 15 százalékkal bővült a környezetvédelmi szolgáltatói piac, tavaly viszont már csak 10-12 százalékos bővülést regisztráltak, ráadásul nem várható erőteljesebb növekedés a 150–160 milliárd forintra becsülhető piacon. Székely szerint ennek nemcsak az az oka, hogy az állami költségvetésben visszafogták a beruházásokat, hanem az is, hogy igen nagy a körbetartozás.
A szakszövetségnél valamivel optimistábban ítéli meg a helyzetet Reiniger Róbert, a Deloitte Rt. környezetvédelmi tanácsadója. Szerinte a piaci kényszer és a jogi szabályozás együttesen a cégeket nagyobb fejlesztésekre ösztönzi, hiszen versenyképességük függ attól, hogy az EU-csatlakozás után igazolni tudják-e környezettudatos gazdálkodásukat. Ugyanakkor meglehetősen nagy az elmaradás a kommunális szektorban, a szennyvíztisztításban és a hulladékkezelésben, amelyet csak középtávon lehet majd megoldani. Reiniger megjegyezte, hogy Magyarország „környezetvédelmi hiánya” az EU-hoz képest mintegy 10 milliárd dollár volt a rendszerváltás után – becslések szerint. Ennek egy része persze időközben már „bepótlódott”, de még így is igaz lehet az a számítás, miszerint körülbelül ezer magyarországi cég mintegy 450 milliárd forintnyi beruházást kénytelen majd elvégezni az EU-csatlakozás után – állította nyilatkozatában Rakics Róbert, a zöldtárca helyettes államtitkára.
Szegő Miklós Iván