Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Bátor ember: krisztusi korban fogadott el egy olyan pozíciót, amelybe sok innen-onnan támogatott elődjének már beletörött a bicskája.
- Én 1996. január 1-jén kerültem Bábolnára. A Takarmányipari Kft.-nél kezdtem, melynek ügyvezető igazgatójaként kért fel Velez Zoltán, a Bábolna Rt. igazgatóságának új elnöke a társaság vezérigazgatói tisztségére 2002. december 1-jén. Való igaz, hogy sok vezető megfordult előttem a cégnél, én például már az ötödik vezérigazgató lettem egy éven belül. A Bábolna környékén eltöltött idő alatt persze komoly érzelmi és szakmai kötődésem alakult ki a céghez.
- Nem beszélve arról, hogy a rálátása is szélesebb lehet, mint olyan elődjeinek, akik csak rövid időt töltöttek a társaság élén. Mi vezetett az egyre növekvő milliárdos veszteségekhez, a válsághoz, s milyen állapotban van a Bábolna Rt. most?
- A Bábolna Rt. eredménye az elmúlt években folyamatosan romlott, 2001-ben és 2002-ben pedig a vesztesége már a 7 milliárd forintot is meghaladta. A válság kialakulása három tényezőre vezethető vissza: a hosszú távú vállalati stratégia hiánya, a rendkívül gyakori vezetőváltás és a kedvezőtlen baromfipiaci helyzet. Napjainkban a társaság javuló eredménnyel, de feszes pénzügyi helyzetben gazdálkodik. Várhatóan teljesítjük az idei tervünket, tehát csaknem 40 milliárd forintos árbevétel mellett (amelynek 60-65 százaléka származik exportból) 2,8 milliárd forintra csökkentjük a veszteséget, szemben a tavalyi 7,7 milliárddal. Alátámasztják ezt az eddigi adatok is, persze még hátravan az év fontos része, az őszi szezon. Ma már nem beszélnék Bábolna válságáról, inkább azt mondom: az idén erőt gyűjtöttünk, jövőre felemelkedhetünk, ha a kormányzat is megfelelő kereteket teremt ehhez. Bizakodásunkat mutatja, hogy lassan a második hónapja képezzük azt a több mint hetven frissdiplomás szakembert, akiknek - ha ők is úgy akarják és nekünk is megfelelnek - állásajánlatot teszünk majd.
- Miként alakult az idei év a piacon és hogyan hatott ez a cégre?
- Mielőtt az idei évről beszélnék, néhány mondatot megér a visszatekintés. Az elmúlt évek általános piaci jellemzője volt világszerte, hogy az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás jelentősen emelkedett. Ezt a folyamatot erősítették az Európai Unióban (EU) kirobbant élelmiszerbotrányok, többek között a kergemarha-kór megjelenése, amely tovább javította a baromfihús pozícióját: rendkívül kedvező értékesítési árakat hozott a piacon. A fogyasztással párhuzamosan a termelés is jelentősen emelkedett, a fogyasztás növekedése azonban 2001-re lelassult, a termelési volumen meghaladta az igényeket, túltermelés alakult ki, ami hirtelen mély és elhúzódó válságba sodorta az egész iparágat. Az idei esztendő is kedvezőtlen piaci körülményekkel kezdődött. Az év első négy hónapjában tovább csökkentek az értékesítési árak, a tavalyi évhez viszonyítva mintegy 15-20 százalékkal. Májustól Európa-szerte piaci élénkülést hozott a Hollandiában kitört baromfiinfluenza-járvány, de a termelés normalizálódott, és ez megmutatkozik az értékesítési árakban is.
- Ugyanakkor az EU-csatlakozás előtt drágul a takarmány, a Baromfi Terméktanács pedig a hét végén termelési önkorlátozásról döntött. A terméktanács szerint az ágazatban válságosra fordult a helyzet, éves szinten 20 milliárdos veszteség is előfordulhat.
- A takarmányárak valóban drasztikusan növekednek, amit a kukorica árának 50-60 százalékos drágulása okoz. Ennek kezelésére minisztériumi beavatkozást sürget az iparág, nevezetesen a kukorica exportjának korlátozását, illetve az importvám eltörlését. A Baromfi Terméktanács egyelőre a vízi szárnyasok (kacsa, liba) termelésének önkorlátozásáról döntött. Az ezen a piacon bekövetkezett túltermelést a terméktanács tagvállalatainak termelésnövekedése okozta. A brojlercsirke- és a pulykatermelés tekintetében más a helyzet, hiszen a piac 40-45 százalékát a szürke- és feketegazdaság adja. Félő, hogy a tagvállalatok önkorlátozása ezen piac további erősödésének nyit szabad utat. Éppen ezért kiemelten fontosnak tartom a szürke- és feketegazdaság elleni hathatós fellépést, amelynek következtében jelentősen javulna az EU előírásainak megfelelő feldolgozók kapacitás-kihasználtsága és versenyképessége.
- A cég magánosításáról már évek óta beszélnek, csakhogy eddig mindig lekerült a napirendről. A legújabb fejlemények szerint a tizenkét eladósorban lévő állami agrárcéget nem privatizálják az idén, és előreláthatóan Bábolnát sem.
- A privatizációról a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt.-t kellene kérdezni. A menedzsmentnek azonban a jövőről nagyon határozott elképzelései vannak, amelyeket nem lehet elválasztani a magyar baromfiipar általánosan leromlott helyzetétől, és az esetleges döntések társadalmi hatásaitól. Agrárcsaládok tízezreinek és dolgozók ezreinek a sorsáról van szó, akik zömmel Kelet- és Dél-Magyarországon élnek. A vállalatnál az elmúlt néhány évben jelentős profiltisztítás zajlott le: lényegében megszabadult az olyan tevékenységektől, amelyek nem igazán a baromfihoz kötődnek. A Bábolna Rt. ma az élelmiszer-előállításra fókuszál, a Bábolna vállalatcsoport pedig ezen túlmenően a hozzá kapcsolódó tevékenységeknek viszonylag már zárt integrációja. Ezt tekinthetjük kiindulópontnak az alternatívák tervezésében is.
