Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az informatikai tárca legújabb, a kistelepülések széles sávú internet-hozzáféréssel való ellátottságának növelését támogató pályázatát üdvözlik a kábelszolgáltatók, de a felhívás nem mindenben felel meg e cégek elvárásainak - fogalmazott lapunknak Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke. A 600 milliós keretből például nem pályázhatnak megkezdett beruházások folytatására, pedig egyes cégek már belevágtak a fejlesztésekbe. Szalay Dorottya, a UPC Magyarország Kft. vezérigazgató-helyettese a pályázat címe és tartalma közötti ellentmondásra hívta fel a figyelmet: míg a cím szerint a széles sávú internet infrastruktúrájának kiépítéséhez és a szolgáltatás beindításához igényelhető a támogatás, addig a tartalom szerint csak a távközlő berendezések és azok üzembe helyezési költségei fedezhetők abból, az építés, tervezés költsége nem. (Ez a körülmény az egyéb: ADSL- és vezeték nélküli technológiáknak kedvez.)
Kéry szerint az is megfontolandó, hogy reális-e a kistelepüléseken jelen lévő szolgáltatókkal szemben az az elvárás, mely szerint egy éven belül ISO minősítéssel kell rendelkezniük. Az elnök szerint ezt a költséges dokumentumot kiválthatná a szövetség által kiadott igazolás. Kéry Ferenc és Szalay Dorottya is nehezményezi a pályázatnak azt a kitételét, amely szerint a támogatás a 15 ezer főnél kisebb településeken végrehajtott fejlesztéseknél igényelhető.
A kormányzat januártól életbe léptetett adókedvezményénél nincs ilyen megkötés, aminek következtében a kábelesek szerint a konkurens Matáv az egyébként üzletileg is gazdaságosabb nagyvárosokban indíthatott támogatott fejlesztéseket. (A szakminiszter korábbi közlése szerint ez az összeg a 3 milliárd forintot is elérheti). Az előbb említett, a társasági nyereségadóból leírható kedvezményt egyébként a kábeltelevíziós cégek nem vehetik igénybe, mert például a legnagyobb társaság, az UPC Magyarország bár üzemi szinten nyereséges, a beruházások miatt mérleg szinten még veszteséges, így tehát nem részesülhet adókedvezményben. Szűcs László, az UPC szóvivője megjegyezte, hogy mindezek miatt deformálódik a piac - az év első felében már dupla annyi ADSL-ügyfél volt a Matáv területén, mint internet-előfizető a UPC-nél, miközben tavaly év végén még kiegyenlített volt a verseny. Ezzel egy időben az a kormányzati szándék is sérül, hogy a domináns szolgáltatóval szemben az alternatívok is erősödjenek. Kéry szerint az a pályázatban szereplő kitétel is nehezen várható el a kistelepüléseken, hogy a beruházás 5 éven belül megtérüljön. Mátrai Gábor, az UPC üzletfejlesztési igazgatója kiemelte, hogy a pályázat így nem segíti a kábeltelevíziósok erőfeszítéseit a széles sávú internet-hozzáférés elterjesztésére, s a technológiai semlegességet megfogalmazó kormányzati szándék is sérülni látszik.
Az informatikai tárca szerint a pályázat nem korlátoz egyetlen technológiát sem, a minisztériumnak az volt a szándéka, hogy azokon a településeken támogassa állami forrásból az internet elterjedését, ahol ez enélkül nem valósulna meg. A nagyobb településeken ugyanis üzleti alapon is növelhető az internetpenetráció. A tárca szerint egyébként a 15 ezer fő körüli településeken gazdaságosan fejleszthető a kábeles internet, az ADSL esetében ez a szám 3-7 ezer lakos, míg a mikrohullámú technológia nagyon kis felhasználói számnál is gazdaságosan működtethető. Ez utóbbi lehetőséggel egyébként az Antenna Hungária Rt. élhetne, Tóth András, a cég szóvivője azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a társaság indul-e a pályázaton. Kocsis Ferenc, a Matáv lakossági szolgáltatások üzletágának adatátviteli irodavezetője elmondta, hogy a Matáv Rt. a társasági nyereségadó-kedvezményre adott be pályázatot. A cég nem indul a mostani tenderen, az előbbi ugyanis kizárja a mostani támogatást. (Ettől azonban a Matáv valamely, az előbbi kedvezményt igénybe nem vevő vállalkozása még indulhatna a pályázaton.)
