Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mobiltelefon-társaságok 1999-2001 közötti hálózati szerződéseinek egyes pontjai olyan kitételeket tartalmaztak, amelyek alkalmasak a verseny torzítására - ismertette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapítását Bara Zoltán eljáró versenybíró a hétfői sajtótájékoztatón. A GVH azért indított eljárást, mert azt észlelte, hogy a mobiltelefon-társaságok egymás közötti forgalmukban, azaz a mobil-mobil hálózatok közötti összekapcsolási díjak kialakításakor alacsony árakat állapítottak meg. A GVH a versenytorzítás miatt mind a négy eljárás alá vont mobilszolgáltatót elmarasztalta (vagyis a Vodafone-t és az azóta megszűnt Westel Rádiótelefon Kft.-t is), büntetést azonban csak két társaságra szabtak ki, a Westelt 210 millió, a Pannon GSM-et pedig 150 millió forintra bírságolta a hivatal. (A Matávval szemben megszüntette az eljárást a GVH.)
A bírság összegének meghatározása során a grémium úgy ítélte meg, hogy a verseny torzítására alkalmas magatartás miatt a mobilpiacon belüli verseny veszélyeztetettsége közepes fokú volt. A versenytorzítás hátrányosan érinthette a vezetékes hálózatok előfizetőit. A jogsértés piaci hatásával kapcsolatban a versenytanács enyhítő körülményként vette figyelembe azt, hogy a versenytorzító hatás tényleges mértéke nem volt megalapozottan megállapítható. Bara lapunk érdeklődésére elmondta, hogy azért csak ez a két vállalat kapott büntetést, mert az 1999-2001-ben megkötött szerződéseket ők dolgozták ki, s ezeket a Vodafone, illetve a Westel Kft. „csak” átvette. (A tevékenység megszüntetésre azért nem kellett felszólítania a GVH-nak az elmarasztaltakat, mert az időközben megváltozott jogi helyzet miatt ez okafogyottá vált.)
A GVH ugyanakkor elismerte, nem volt bizonyítható, hogy a hálózati szerződések megkötése során a mobilszolgáltatók összehangolták volna magatartásukat. Nem játszottak össze titokban, hiszen a hálózati szerződéseket nem titokban, hanem nyilvánosan is megismerhetően kötötték. A hálózati szerződések megkötését továbbá jogszabály írta elő számukra. Ennek alapján tehát a cégek tevékenysége nem tekinthető a hagyományos értelemben vett kartellnek, tény azonban, hogy a magatartásuk a versenytörvény 11. paragrafusába ütközik - fogalmazott Bara. A GVH által kifogásolt állapot azáltal jött létre, hogy 1998-ig a mobil-mobil hívások díja államilag szabályozott volt, majd 1999-ben szabadárassá vált. Az állam akkor a díjak megugrásától tartott, a mobilszolgáltatók pedig attól féltek, hogy ha az állam emiatt aggódik, akkor esetleg visszahozza a hatósági ármegállapítást. Az akkor a GSM-piacon lévő két cég emiatt betette a kettejük közti - s a GVH által most vizsgált - hálózati szerződésbe azt a kitételt, hogy a mobil-mobil hívásért nem lehet többet kérni, mint egy vezetékes-mobil hívásért. A mobilszolgáltatók szerint ezt a körülményt a kialakuló mobiltelefon-piac indokolta. A társaságok nem értik a GVH elmarasztaló, a szerződés kitételét piactorzítónak minősítő döntését, szerintük a megállapodás valójában a szabályozott, 1999-ig érvényes hatósági árak gyakorlatának továbbvitelét jelentette.
Emellett az a GVH által kifogásolt kijelentés is szerepel a szerződésben, hogy a szolgáltatók tájékoztatják egymást, amikor más szolgáltatóval módosítani akarják a díjakat. Drozdy Győző, a Pannon vezérigazgató-helyettese piaci szempontból ezt is indokolt kitételnek tartja. Az említett kitételeket indokolja a cégeknek az állammal kötött koncessziós szerződése is, ebben ugyanis átlátható, diszkrimináció mentes magatartást vállaltak. A Pannon GSM egyébként biztosan bírósághoz fordul, a mobilszolgáltató azt akarja elérni, hogy a testület kimondja: jogszerűen járt el a távközlési cég a szerződés vitatott pontjának meghatározásakor. A cég számára a pénzbüntetés egyébként nem központi kérdés - fogalmazott Drozdy. (Ha a versenytanácsi határozatot bíróság előtt meg is támadják a cégek, a bírságot akkor is kötelesek 30 napon belül befizetni, ugyanis a fellebbezés nem halasztó hatályú, a jogerős ítéletig úgy kaphatnak haladékot, ha a bíróság külön kérelem alapján engedélyezi a bírság befizetésének felfüggesztését.)
A Westel semmiféle versenyzavaró magatartást nem folytatott sem a GVH által kifogásolt 1999-2001-es időszakban, sem a korábbiakban. Sugár András, a társaság vezérigazgatója ezért is megalapozatlannak és bizonyítatlannak tartja a hivatal döntését. A Westel - bár még nem vette kézhez a döntés írásos indoklását - bírósághoz fordul, valamint a kiszabott bírság felfüggesztését kéri. A Vodafone semmiféle jogsértést nem követett el - jelentette ki Marchhart Pál, a cég távközlés-politikai igazgatója, aki hozzátette, hogy csak azt követően dönt a cég további lépésekről, hogy megismerte a GVH írásos indoklását.
