A privatizációs törvény csaknem két éve végrehajtott, 12 más állami gazdaság eladását lehetővé tévő módosításakor a továbbra is állami tulajdonban hagyott agrárcégek nem voltak vonzó felvásárlási célpontok. Ez a helyzet azóta sem változott lényegesen, többségük továbbra is csekély nyereséget termel a mezőgazdaság alacsony jövedelemtermelő képessége miatt. A társaságokból most nyolcnak a magánosítását kezdeményezné a kormány, az uniós támogatások megragadásának szándékával magyarázva (állami tulajdonú cég nem részesülhet támogatásban).
A privatizációra kiszemelt társaságok közül a legnagyobb falat a 89 százalékban állami tulajdonú - s 75 százalékban tartósan e tulajdoni kategóriába sorolt - Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt., 3-4 százalék árbevétel-arányos nyereséggel. A cég árbevétele tavaly több mint 18 milliárd forintra emelkedett, idei tervük pedig 19 milliárd forint. Összes eszközértékük több mint 16 milliárd forint, ennek mintegy felét a saját tőke teszi ki. A bólyiakat a szintén tartós állami tulajdonba sorolt Hód-Mezőgazda Rt. követi, amely a belvíz és az aszály miatt 1967 óta először 2000-ben volt veszteséges 4 milliárd forint körüli forgalom mellett, de tavaly már 5,8 milliárd forint árbevétellel 58 milliós eredményt ért el.
Idén 6 milliárd körüli forgalommal és 75 milliós adózás előtti eredménnyel számoltak.
A Tokaj Kereskedőház Rt. adózás előtti 400 millió forint fölötti eredményéből 250 millió forint mérleg szerint eredmény maradt meg a múlt év után, miután az ÁPV Rt.-nek - a cég 100 százalékos tulajdonosának - 100 milliós osztalékot fizettek. Idén várhatóan több mint 2,7 milliárdos forgalmat érnek el. A kereskedőház 2000-ben 1,5 milliárd, 2001-ben 2,5 milliárd forint támogatást kapott az államtól, ami tavaly több volt, mint az egész borágazat támogatása együttvéve.
A Martonseed Martonvásári Mezőgazdasági Rt. a korábbi években 1,2 milliárd forintos nettó árbevételt és 20-25 millió forintos nyereséget ért el, 2000-ben azonban 200 milliós veszteséget halmozott fel, csupán 963 millió forint árbevétel mellett. Fő profilja a vetőmag-előállítás, a búza- és kukoricanemesítés, 3 ezer hektár földterületének 95 százaléka állami tulajdon. A Lábod-Mavad Rt. 2000-ben 282 millió forint nettó árbevétel mellett 59 millió forint veszteséget szenvedett el, ami 14,6 millióval nagyobb az előző évinél. A főleg vadgazdálkodással foglalkozó cég gímállománya különleges genetikai összetételű, a náluk évente kilőtt gímbikák háromnegyede érmes. A Balatoni Halászati Rt.-nél 2000-ben 562,5 millió forint nettó árbevétel mellett 55,3 milliós nyereséget termeltek, ami az előző évi ugyanilyen nagyságrendű, de negatív előjelű mérleg szerinti eredményhez képest javulás. A csak nádkitermeléssel és -feldolgozással foglalkozó Fertő-tavi Nádgazdasági Rt. 429 millió forint nettó árbevétel mellett mintegy 6 milliós nyereséget ért el 2000-ben, s feldolgozott termékeinek 90-95 százalékát Nyugat-Európában, illetve az Egyesült Államokban értékesíti. Az Abaúj Mezőgazdasági Rt. 200 hektáros bérelt területén döntően biotermesztést végez, kizárólag exportra. A hagyományos szántóföldi kultúrák termesztése mellett szarvasmarha- és juhtenyésztéssel is foglalkozik.
Információink szerint az Európai Unió is szorgalmazza, hogy a korábban sikertelenül privatizált Malév szövetségesi rendszerhez csatlakozzon, Brüsszelben egyébként a társaság mielőbbi eladását is szívesen látnák. Váradi József, a Malév vezérigazgatója korábban jelezte, hogy 2003 elejére előrelépés történhet a Malév szövetségi rendszerhez csatlakozása kapcsán. Váradi arra is felhívta a figyelmet, hogy a légitársaság tőkehelyzetének rendezése a további fejlesztések miatt is elodázhatatlan. A cég megállapodott a tulajdonos ÁPV Rt.-vel az alternatív tőkeforrások kereséséről, s Váradi a lehetséges megoldások között említette a légitársaság tőkeemeléses privatizációját is. A cégvezető úgy látja, hogy az iparág elhúzódó válsága ellenére tartható a 2,3 milliárdos idei veszteségterv.
Rövid távon korai lenne az egy évvel ezelőtt alapított Budapest Airport (BA) privatizációja - vélekedett korábban Hidvégi Gábor vezérigazgató, aki szerint azt csak a költségvetési szükség indokolhatná. Egy sor fejlesztést kíván végrehajtani a társaság, ami után optimális körülmények között magánosíthatnák a vállalatot. (A cég alapításakor is számítottak a privatizációra). A társaság idei 25 milliárd forintos bevételi terve időarányosan teljesült, ám adózás előtti nyeresége a várt 5 milliárd forint helyett 1-2 milliárd körül alakulhat, a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő (FUF) Kft. kapcsán képzett céltartalék miatt. A BA stratégiáját előkészítő Roland Berger cég szerint a szükséges beruházáshoz az is elképzelhető, hogy tőzsdei bevezetéssel teremtik elő a szükséges forrást.
A Mahart vezetését sem érhette váratlanul a társaság privatizációjával kapcsolatos tulajdonosi elképzelés, amivel kapcsolatban Somlóvári László vezérigazgató csak annyit jegyzett meg lapunknak, hogy ez a magyar vízi áruszállításnak is jót tenne. Az elmúlt években folyamatosan napirenden volt e téma, ám a kormányváltások alkalmával időről-időre változott a társaság stratégiája. A cég idén várhatóan 5 milliárd forintos árbevétel mellett 1,3 milliárd forint adózott eredményt ér el.
Csillag István, a gazdasági tárca vezetője már májusban jelezte, hogy a piaci verseny minden olyan, jelenleg állami tulajdonban lévő vállalkozásnak kijuthat majd, amely erre felkészíthető. Így a Magyar Posta Rt. sorsa is a privatizáció lesz. (Az ÁPV Rt. mostani döntése alapján a Magyar Posta Rt. esetében 50 százalék plusz egy szavazat marad tartósan állami tulajdonban). Szabó Pál, a társaság vezérigazgatója szerint 1-5 éven belül nincs realitása a privatizációnak, de ha ez alatt jobb állapotba kerül a társaság, elképzelhető egy körülbelül 10 százalékos részvénycsomag tőzsdei értékesítése. A Magyar Posta igazgatósága júliusban fogadott el a cég idei üzleti tervét, amely szerint 2002-ben 125,8 milliárd forintos bevétel mellett csaknem 6 milliárd forintos veszteséget vár, ami 7,3 milliárdos eredményromlást jelent.
A 24 Volán-társaság privatizációja már a Horn-kormány idején is szóba került, ám a cégek gyenge gazdasági helyzete miatt a korábbi kormány is elodázta a magánosítást. A társaságok évente átlagosan 1-2 százalékos bevétel arányos nyereséget termelnek - tudtuk meg a Volán Egyesüléstől (VE). A Volánok nyereségtermelő képességét korlátozta a hatósági tarifa, aminek évi emelése mindenkor elmaradt a kívánatostól - jegyzete meg a VE illetékese.
Erősen megoszlik a piaci megfigyelők véleménye a Nemzeti Tankönyvkiadó (NT) Rt. tervezett privatizációjáról. Egyesek szerint beláthatatlan következményekkel járhat, ha a mintegy 40 százalékos részesedésével még mindig piacvezető, s ezt kihasználva ármoderátorként is működő társaságot magánosítanák. Mások szerint azonban a piaci verseny szempontjából kívánatos lenne az értékesítés. A társaság megvásárlására - a már jelenlévő szakmai befektetők közül - alapvetően a két másik nagy szereplő, a 24 százalékos részesedésű Apáczai Könyvkiadó Kft. és a piac 12 százalékát magáénak tudó Műszaki Könyvkiadó Kft. jöhet szóba. Esztergályos Zsolt, az Apáczai ügyvezetője és társtulajdonosa lapunknak elmondta, hogy érdeklődnek a Nemzeti Tankönyvkiadó iránt, s ha a pályázat megjelenik, figyelemmel kísérik az értékesítést, de egyedül valószínűleg nem tudnák megvenni a céget. Ilyen jellegű problémája nincs azonban a Műszaki Könyvkiadónak. A nagy holland kiadó, a Wolters Kluwer BV tulajdonában lévő társaság pedig már régóta szemet vetett az NT-re, s szakértők szerint biztosan indul majd a pályázaton.
A Tesco Nemzetközi Műszaki-Tudományos Együttműködési és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője a sajtóból értesült a magánosításukról. Pados László így csak nagy általánosságokban beszélt a privatizációról, hiszen még a stratégiáról sem döntött a tulajdonos. Hozzátette: a Tesco az utolsó külkereskedelmi cégek egyike, amely negyven éves múltra tekint vissza. Viszonylag kevés vagyona van, értéke a több évtized alatt felhalmozott szellemi tőke, illetve a cég neve, amely egyaránt jól cseng a fejlődő és a fejlett gazdaságokban is. Az ügyvezető szerint ha lehetséges, a menedzsment is valószínűleg pályázik majd a megmaradt állami tulajdonra.
A Cartographia Kft. listára kerülése némileg meglepte Papp-Váry Árpád ügyvezetőt, tekintve, hogy korábban éppen azért került a cég a tartós állami tulajdonú társaságok közé a Nemzeti Tankönyvkiadóval (NTK) együtt, hogy biztosítsák az iskolák ellátását. A vállalkozás 50 százalékos tulajdonosa, a szintén tartós állami tulajdonból törlésre kerülő NTK. Papp-Váry szerint a Cartographia iránt sokan érdeklődtek (japán, amerikai, francia, főként német befektetők), de mindegyikről kiderült: elsősorban piacot vásárolnának. Az egykori érdeklődők közül többen azóta megjelentek a piacon, ám a magyar cég továbbra is piacvezető maradt.
Komoly tervei vannak a listára került GySEV leánynak, a Fertővidéki HÉV Rt.-nek. Az anyavállalat szándéka szerint az GySEV osztrák tulajdonosához kerülne a helyi érdekeltségű vasút gyeseves része, ugyanis a vasúti pályát fel kellene újítani. A magyar cégnek azonban erre nincs pénze, s szeretné osztrák tőkéből megoldani a helyzetet. Az osztrákok viszont részesedést szeretnének a Fertővidéki HÉV Rt.-ben - tudtuk meg a GySEV kommunikációs vezetőjétől. Kézenfekvő tehát, hogy a későbbiekben esetleg a megmaradt állami kisebbségi tulajdonra az osztrák cég pályázna. Sebők Tibor hozzátette, mindez csak akkor valósulhat meg, ha a GySEV terveit a november közepi közgyűlés jóváhagyja.
A HM Centrál Mosodák Állami Rt.-t 1992-ben hozta létre a Honvédelmi Minisztérium, amelynek 100 százalékos tulajdonában volt egészen ez év közepéig. A július 27.-ei döntés alapján a tulajdonosi felügyeletet azonban a jövőben az ÁPV Rt. gyakorolja; az átadás egyelőre folyamatban van. A Centrált 581 millió forint tőkével alapították, de alig több mint egy évvel ezután a tőkét 624 millió forintra emelték. A cég ISO minősítést is szerzett és 2000-ben NATO beszállítói minősítést kapott.
Kovács József, az ugyancsak a listán szereplő Herend Porcelánmanufaktúra Rt. vezérigazgatója nem érti, mit is akar tulajdonképpen tőlük az ÁPV. Az 1993-ban 75 százalékban dolgozói tulajdonba került cégnél ugyanis szó sincsen vagyonvesztésről, mindvégig nyereségesek voltak, az idei nettó árbevétel a tavalyihoz hasonlóan 7,8 milliárd forint körüli lesz, s az adózás előtti eredmény várhatóan meghaladja az 1,2 milliárdot (ez utóbbi 2001-ben 1,41 milliárd forint volt). Ráadásul az esetleges tulajdonosváltás miatt módosítani kellene az alapító okiratot, amit csak a tulajdonosok háromnegyedének jóváhagyása után tehetnek meg. Márpedig a dolgozók nem akarnak változást, hiszen az állam jelenléte a társaságban a külföldi vásárlók bizalmát erősíti.
A Magyar Villamosipari Rendszerirányító (Mavir) tulajdonosi hátterének rendezése kapcsán emlegették legutóbb a Tiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft.-t a sajtóban. A 28 MW teljesítményű kiskörei és a 12 MW-os tiszalöki erőművet működtető, 4,6 milliárd forint jegyzett tőkéjű társaságnál vevőjelölt lenne ugyan, de igazán nem mindegy, hogy az esetleges cégeladást milyen peremfeltételek mellett próbálják meg végrehajtani. Az évente átlagosan 132 ezer MWh-nyi áramot előállító és 2 milliárd forint forgalmú társaságnál kizárólag pozitív adózás előtti eredményt értek el, vagyonvesztés pedig egyáltalán nem volt. Ötvös Pál ügyvezető nem érti az ÁPV szándékát.
A Reorg Rt. vállalkozások végelszámolásával és felszámolásával, reorganizációval, társaságok feljavításával, illetve általában pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozik. Jelenleg 650 végelszámolási és felszámolási ügyet visz. Több cég van a társaság tulajdonában, csaknem mind 100 százalékban a Reorg Rt.-é. A leányvállalatok (Reorg-Apport Rt., Kvantum Investment Rt., Reorg-Audit Rt., a könyvvizsgáló APP Kft.), illetve az anyacég egyaránt nyereségesek. A csoportnak több mint 80 ember dolgozik.
Az 1951-ben alapított Mertcontrol Rt.-nek már csak 25 százalék plusz 1 szavazatos része van állami tulajdonban. A különböző termékek minőség-ellenőrzésével, vizsgálatával és tanúsításával, illetve minőségbiztosítási rendszerek bevezetésével és szaktanácsadással foglalkozó Mertcontrol 50 százalékos pakettjét 1999-ben vette meg a BSI (British Standard Institution) International Holdings Ltd., a fennmaradó rész pedig a Mertinvest Kft. birtokában van. A Mertcontrol még állami kézben lévő részét valószínűleg az egyik legjelentősebb szabványosító és tanúsító szervezetnek számító BSI vásárolja majd meg.
Jelenleg a Rehab-csoport franchise rendszerben működik, az országos hálózat tagja továbbá nyolc kiskereskedelmi mintabolt, valamint hét nagykereskedelmi egység. A Rehab a vidéki képviseleteit 1994-től önálló kft.-ékbe szervezte, ezek többségében még mindeg az anyacég a többségi tulajdonos, e mellett magánszemélyek és a Pannon Befektetési Kft. rendelkezik ezekben üzletrésszel. A Pannon Kft. Soproni Tamás, a Rehab vezérigazgatója, Molnár Ilonka gazdasági igazgató és társai, valamint a GYSGY Ortopédtechnika Kft. érdekeltsége, ez utóbbi társaság pedig egy német magánszemély és a Rehab-vezetők, -munkatársak tulajdonában van. A Rehab Rt.-ben jelenleg az ÁPV-nek 50 százalékos plusz egy szavazat tulajdonrésze van, az 1997-es részleges privatizáció után a társaság 22 százaléka az MRP-szervezet, 24 százaléka a Pannon Kft. és 4 százaléka magánszemélyek tulajdonába került. A Rehab dolgozói korábban is részt vettek, s a jövőben is részt kívánnak venni a cég privatizációjában - véli Tóth Zoltán kapcsolati igazgató. Az rt. a tavalyi évet 1,93 milliárd forintos nettó árbevétellel és 12 millió forint mérleg szerinti eredménnyel zárta.
(NAPI összeállítás)
