Egész Európában növekszik a logisztikai ellátó láncok szerepe és ezek a hálózatok immár nem is egy-egy országon belül fejlődnek, hanem régiókat, sőt kontinenseket kötnek össze - mondta lapunknak Knoll Imre professzor, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke. A logisztikai folyamathoz természetesen hozzátartozik a beszerzés, a szállítás és a szállítmányozás, az áruelosztás és a komissiózás (vagyis egy címre többféle árutípus eljuttatása), sőt bővebb értelemben esetleg a vámügyintézés, a banki műveletek végzése és más szolgáltatások is. A logisztikai tevékenység egyik legfontosabb része azonban a tárolás. A raktározás szerepe fokozatosan nő, méghozzá a szállítási útvonalak és a piacok bővülésével párhuzamosan.
Egyes cégek azt a stratégiát követik, hogy az általuk termelt áruféleségek tárolására és elosztására saját raktárat építenek. Erre Magyarországon is szép számmal akad példa, így az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. Jászberényben 25 ezer négyzetméteres logisztikai bázist létesített ilyen célra. Más vállalatok azonban a tevékenységkihelyezés (outsourcing) eszközével élnek, és kiadják a logisztikai szolgáltatásokat alvállalkozóknak. Ez érintheti csak a tárolást (ekkor gyakorlatilag bérraktárak működtetéséről van szó), de a teljes körű logisztikai szolgáltatásokat is sokszor külső partner, esetleg több partner egyszerre látja el. Jó példa erre a Philips esete: a holland elektronikai cég székesfehérvári gyártóüzeme mellett a Duna Plaza Ingatlanfejlesztési Kft. épített egy 25 ezer négyzetméteres logisztikai központot, melyet a francia Geodis üzemeltet.
Ugyanakkor a főváros körül egyre inkább szaporodnak a különböző raktárbázisok, amelyeket főként tárolásra szakosodott cégek hoztak létre. Az M0-s mentén már szinte minden nagyobb csomópont közelében működik több szolgáltatást nyújtó logisztikai központ, s ezek egyre inkább kapcsolódnak szállítmányozó, fuvarozó tevékenységekhez, cégekhez. Így például a korábban csak raktározással foglalkozó társaságok az utóbbi időben erősítették, illetve kiépítették szállítási üzletágukat is. Az is előfordul - mint például a Masped esetében -, hogy a korábban csak speditőr cégként ismert vállalkozás saját logisztikai raktárbázist épít ki Budapest északkeleti régiójában - mondta Knoll. Mindez még kiegészül azzal, hogy egyre több kereskedelmi cég logisztikai jellegű létesítménye az M0-s mellé települ, így az egyik legújabb fejlesztés eredményeként a CBA beszerzési társulás Alsónémediben épít ki logisztikai bázist.
A Budapest 20-30 kilométeres körzetében kiépült raktárak jelenlegi mennyiségét az egyetemi tanár túlzottnak találja. Szerinte ugyanis ma már jelentős többletkapacitások is vannak a piacon, ezért egyre erősebb a verseny a raktárcégek között. Ehhez hozzátehetjük: a közeljövőben egyre újabb szereplők érkezése várható az itthoni piacra, így a külföldi érdekeltségű Delacher, Rynart (Biatorbágy), P&O, T&B (Üllő), Danzas, TNT (Budapest) mellé hamarosan megérkezik az amerikai ProLogis Gyálra. Komoly versenytársként szerepel a felsorolt cégek mellett a külföldi tőkét is magához vonzó, dinamikusan korszerűsödő ÁTI Depo Rt., minthogy már meglévő korábbi bázisaira támaszkodhat országszerte. Ezenkívül néhány vidéki nagyvárosban működő magyar cég - így a debreceni Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ Kft. - a konkurenciaharc közepette igyekszik komoly versenytárs lenni.
Knoll szerint éppen ezért több kormányzati segítségre és privát befektetőre is szükség lenne a korábban már megtervezett hazai logisztikai bázisok kiépítéséhez, így Győr, Székesfehérvár, Szeged és a többi nagy elosztóközpont kifejlesztésének meggyorsításához. A raktározás, szállítmányozás mellett egyre nagyobb szerep jut a logisztikában az áruelosztás hatékonyságának. Ezt a célt szolgálják az informatikai fejlesztések: korszerű raktár, illetve logisztikai központ ma már szinte elképzelhetetlen átfogó informatikai rendszer nélkül - magyarázta Knoll. Az informatikát pedig célszerű szolgáltatásként a raktár tulajdonosának biztosítania - tette hozzá a professzor.
Szegő Iván Miklós
Szegő Miklós Iván