Nem mondható, hogy jó hetet zárt pénteken a pénz- és állampapírpiac, hiszen tömören azt mondhatjuk, a forint gyengült és az állampapírhozamok emelkedtek. Elsősorban a forint számottevő gyengülése emelendő ki: a hét eleji 250 forint közeli, de inkább kissé az alatti eurókurzus már a hét közepére 253 forint fölé emelkedett, péntek délutánra pedig a 255 forintot is átlépte. Itthon ugyan egyre zsugorodnak a közeli és/vagy jelentős kamatcsökkentés iránti hajdan volt remények, azonban – a várakozásoknak megfelelően – ismét negyed százalékponttal emelkedett az euró irányadó kamata. Ez csökkentette a különbséget az euró és a forint kamatszintje között, ilyen szempontból tehát hatása elvben azonos egy hazai kamatcsökkentésével, azaz a forint (és persze vele együtt a többi, az euróhoz képest magas kamatozású régiós deviza) gyengülése irányába kellett hogy hasson. A gyenge forint pedig újabb ok a monetáris szigor tartása mellett – különösen akkor, ha esetleg további európai kamatemelésre lehet számítani.
Hosszú idő után ismét bocsátottak ki a különösen rövid futamidejű likviditási kincstárjegyekből a múlt hétfőn. Igen érdekes, hogy a héten aukcióra bocsátott többi papírral összevetve ez iránt mutatkozott a legnagyobb befektetői érdeklődés. Csaknem 150 milliárd forint névértékre nyújtottak be ajánlatot, amiből a kibocsátó – az eredetileg felkínált mennyiséget 20 százalékkal megemelve – 60 milliárdot fogadott el. Aligha magyarázható mindez mással, mint a piacon uralkodó bizonytalansággal, aminek következtében a hosszabb távra történő befektetést a szokásosnál nagyobb kockázatnak érezhetik most a befektetők. Ilyenkor a minél rövidebb, annál biztosabb elv alapján kiváló menekülőút a négyhetes likviditási kincstárjegy – már ha éppen bocsátanak ki ilyet.
A kibocsátónak pedig olyankor érdemes előrukkolni ezzel a konstrukcióval, amikor a többi papír iránt nincs a megszokott szintű kereslet, vagy emelkedőben vannak a hozamok, de az emelkedő tendencia a várakozás szerint átmeneti jellegű. Utoljára március végén volt likviditásikincstárjegy-aukció (akkor 5 ponttal alacsonyabb hozamszint mellett), azelőtt pedig tavaly novemberben.
A mostani aukciós átlaghozam 7,95 százalék lett, jelezve, hogy a következő kamatdöntés során is tartást vár a befektetők nagy többsége. A többi aukción nem történt mennyiségi emelés, a kereslet normális, de nem kiemelkedő szintű volt. A három hónapos papír 7,7 százalékos átlaghozamot produkált, egy ponttal magasabbat a megelőző hetinél. A hozamszintből az következik, hogy azért belátható időn belül egy kamatcsökkenésre továbbra is számít a piac.
Érdekes módon a kötvények – amelyek árszintje értelemszerűen sokkal kevésbé függ a rövid távú kamatszinttel kapcsolatos várakozásoktól – sem mozgatták meg túlzottan a befektetők fantáziáját, legalábbis a kialakult hozamszintekből (ötéves 6,96 százalék, tízéves 6,76 százalék) ez látszik. A hozamok 11, illetve 15 ponttal haladták meg az előző napi referenciahozamokat, ami, különösen ilyen hosszú futamidők esetén, jelentősnek mondható. Természetesen csütörtök délután már a referenciahozamok is az aukciós hozamértékek közelébe álltak be. A referenciahozamok múlt heti alakulására ránézve szembeötlő, hogy még napi szinten is alig találunk csökkenést (a kevés kivételnél is csak 1–3 bázispontról van szó), az emelkedések pedig legfőképpen a hosszabb futamidőket érintették. A hozamgörbe tehát, ha nem is intenzíven, de lapul, azaz a rövidebb és hosszabb hozamok közötti különbség csökken.
A közeljövő kilátásaira nézve most elég kevés a fogódzó, talán ezért is van most a rövid papírok szezonja – mire lejárnak, csak történik valami, ami irányt mutat a további cselekvésre.
Ádám Zsigmond