Talán elsősorban régiós, illetőleg globális okok miatt, bár sorstársainál intenzívebben gyengült a forint a múlt hét hétfőjén. Ezt követően azonban fordulat következett be, még szinte aznap visszanyerte, amit elvesztett, a hét végére pedig komoly erősödést produkált az euróhoz képest: míg a hét elején 256 forintot, csütörtökön és pénteken már csak alig 251-et kellett adni az uniós fizetőeszköz egységéért. Az állampapírpiac ezúttal mintha kimaradt volna a hullámvasútból, ott komolyabb gyengülés nem következett be. Legalábbis hétfőről keddre, s akkor is csak a hosszabb lejáratoknál bekövetkezett, majd később korrigálódó néhány pontos hozamemelkedés aligha tekinthető ilyennek. A hét elején tehát kezdetben stabilitás jellemezte a piacot, majd a hozamok csökkenése. A három hónapos kincstárjegy keddi aukcióján éppen a jegybanki alapkamattal egyezett meg a hozam. Igen nagy mennyiségű ajánlatot nyújtottak be az aukción, mégsem emelték meg a kínálatot. A szokottnál nagyobb, s most némiképp a hozamon is nyomot hagyó kereslet megfigyelők szerint annak tudható be, hogy e héten tetemes mennyiségű diszkontkincstárjegy jár le, amelyek tulajdonosai – ezek szerint – többnyire újrabefektetésben gondolkodnak. Ezért volt meglepő, hogy az ezen az aukción ki nem elégített kereslet jelentős része nem próbált szerencsét másnap, a hat hónapos papír árverésén – ott ugyanis a felkínált és elfogadott 30 milliárddal szemben csupán 77 milliárd forint névértékű papírra érkezett ajánlat (míg a három hónapos papír 25 milliárdos felkínált mennyiségére 125 milliárd). A féléves papírhoz 8,04 százalékos átlaghozam mellett juthattak hozzá a sikerrel pályázó befektetők. (A maximum mindkét papír esetében két bázisponttal haladta meg az átlagot.) Az egyéves papír aukcióján azonban ismét fordult a kocka: ott hatalmas mennyiségre, 247 milliárdra nyújtottak be ajánlatot. Ez már elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a kibocsátó úgy tudja emelni a mennyiséget, hogy ne relatíve magas hozamszint mellett kelljen piacra dobnia a papírokat. Az így elosztott 35 milliárd forintnyi névértékű csomag 7,98 százalékos átlaghozamon kelt el, s ez a szint lett egyben a maximális hozam is – ez az eredmény pedig mindenképp jelentős hozamcsökkenést jelent.
A hét végére megtáltosodott forint- és állampapírpiac azt jelzi, a mértékadó piaci szereplők egyáltalán nem vették komolyan az óvatosan, de itt-ott komolyan elhangzó baljóslatú figyelmeztetést, miszerint a március 15-i nemzeti ünnep kapcsán esetleg rendzavarások lesznek, s ennek következtében negatív piaci folyamatok beindulása várható. Piaci szempontból talán ennél komolyabb a veszélye annak, hogy két napon át (az ünnep és az áthelyezett pénteki munkanap miatt) zárva lesz a hazai piac, s ez idő alatt a kisebb likviditású külföldi piacokon akár furcsa forintárfolyamok is kialakulhatnak.
Elülni látszik a sáveltörlés körül kialakult vita. Mint ismeretes, néhányan felvetették, hogy el kellene törölni a forint árfolyamsávját, azaz megszüntetni a sávszéleken jelenleg érvényben lévő jegybanki intervenciós kötelezettséget.
Bár mindez többek kedélyét kissé felborzolta, tegyük hozzá, valószínűleg még hosszú ideig elvi problémáról van szó, még ha ezen elvi körben nem is jelentéktelen a dolog. A forintnak ugyanis jó ideje esze ágában sincs egyik sávszélt sem megközelíteni, s ez normál körülmények között belátható időn belül nem is várható. Ráadásul a múltbeli tapasztalatok azt mutatják, ha kínossá válik a sávszél, egyszerűen eltolják a középárfolyamot. (Erre eddig csak egy esetben volt példa, a sáv közeli árfolyam is igen ritka jelenség.) Persze mivel az árfolyam tartósan a sáv erős oldalán van, egy esetleges eltörlés inkább a forint erősödése, semmint gyengülése irányába nyithatna (egyelőre mindenképpen csak elvi) utat. Bár megoszlanak a vélemények arról, mit kellene tenni, elviekben talán egyetértés van a tekintetben, hogy a sáv léte nem egészen egyeztethető össze sok mindennel (ez persze aligha új keletű dolog, ki tudja, miért épp most került elő a téma). Néhányan viszont úgy vélik, gyakorlati oldalról mégsem lenne helyes most eltörölni, többek között azért, mert egy ilyen lépés bizonytalanságot okozhat és piaci hatásai kiszámíthatatlanok.
Ádám Zsigmond