Több mint háromszázmilliárd forint áramlik vissza a befektetőkhöz a héten diszkontkincstárjegy-lejáratból és államkötvénykamatokból, nem elhanyagolható részben külföldiekhez. Az újra befektetésre szánt pénzek olyan keresletet támaszthatnak az állampapírpiacon, aminek jelentős részben – az időben későbbre eső pénzügyi teljesítés miatt – már a múlt heti diszkontkincstárjegy-aukciókon meg kellett (volna) jelennie. Annál is inkább, mert a diszkontkincstárjegyekből felszabaduló pénzt (ami az említett pénzösszeg nagyobb részét teszi ki) zömmel hasonló papírokba szokták újra befektetni a piaci szereplők, és a múlt héten aukciós szempontból diszkontkincstárjegy-hét volt, azaz a három hónapos mellett hat és tizenkét hónapos papírok is piacra kerültek – választék és kínálat tehát volt bőven. Az átlagosnál nagyobb kereslet megjelenni látszott a három hónapos papír árverésén, ahol csaknem 130 milliárd papírt igényeltek. Ennek a keresletnek azonban csak töredékét, 25 milliárdot elégítette ki a kibocsátó – a mennyiség emelése valószínűleg azért maradt el, mert hiába a nagy volumenű ajánlat, az átlaghozam így is a jegybanki alapkamatot meghaladó érték, 8,01 százalék lett. A befektetőket egyelőre semmi sem kényszerítette heves licitre, hiszen a következő két napon még pályázhattak a hat és a tizenkét hónapos papírra. A kialakult hozamszinttel kapcsolatban persze így is figyelemre méltó, hogy az számottevően, 13 ponttal alulmúlta az előző heti eredményt. A hat hónapos papír aukcióján sem izzottak fel azonban a kedélyek, bár itt is jelentős mennyiség iránt mutatkozott kereslet. Az átlaghozam 8,04 százalék lett, és itt sem történt mennyiségi emelés. Az egyéves papírnál – ugyancsak az eredetileg tervezett mennyiség értékesítése mellett – 8,11 százalékos hozamszint alakult ki. Az ajánlati volument iilletően itt már elfogyott a lendület: csak 69 milliárd névértékben vásároltak volna, ami nagyjából a megszokott, vagy inkább az alatti szintet jelenti ennél az instrumentumnál. Ez azért meglepő némiképp, mert aki ezt a lehetőséget is kihagyta az újra- befektetésre, annak már csak a másodpiac maradt, ahol viszont nagyobb tételek megjelenésével sokkal sérülékenyebb a hozamszint. A múlt héten tehát a vevők mértéktartó árazás mellett tudtak vásárolni mindhárom papírból, még akkor is, ha a rövid hozamok valamelyest csökkentek.
A másodpiacon sem volt tapasztalható az átlagosnál nagyobb kereslet, így lehet, hogy a lejáró pénzek megtalálták helyüket – bár hogy tényleg így van-e, illetve ha igen, akkor pontosan hol, az igazán csak ezen a héten derülhet ki. Ha a külföldiek hazaviszik a felszabaduló, újra be nem fektetett forintokat, az gyengítheti nemzeti valutánkat, ellenkező esetben pedig (tehát ha későn eszmélve, de újra befektetik) az állampapírhozamok csökkenhetnek. Ha egyik sem történik meg, akkor valahogy csendesen megoldódott a kérdés, például úgy, hogy nagyobb másodpiaci eladási szándékot szívott fel a pótlólagos kereslet, vagy másféle forintbefektetésekben talált magának helyet.
A belföldi események közül most leginkább az új jegybankelnök személye tartja bizonytalanságban, illetve készteti találgatásokra a befektetőket. Igaz, a viszonylag stabil forint és az ugyancsak komolyabb ingadozásoktól mentes állampapírpiac arra utal, hogy a kérdés nem igazán hat az árfolyamokra. Ugyanez volt igaz a másik belpolitikai ügyre, a Kossuth téri kordonbontásra, ami ugyancsak nem vette el a külföldi befektetők kedvét.
Ami a külföldi hatásokat illeti: talán az ECB kamatdöntése foglalkoztatta leginkább a piacot. Bár most egységesen az eurókamatszint változatlanul tartását várták a befektetők (ez is történt), a közeljövőbeli esetleges emelésre utaló jelzéseket figyelte árgus szemmel a piac, és meg is kapta. Elvben ez a kérdés azért fontos, mert ha az euró kamata emelkedik, változatlan forintkamat mellett szűkül a kamatkülönbözet, azaz a forint veszít relatív vonzerejéből. Hiába azonban a közeljövőbeli eurókamat-emelés fokozódó valószínűsége, akárcsak a belföldi események, ez sem mozgatta meg egyelőre a hazai piacot. Mindent összevetve: meglepően nyugodt, eseményekben szegény hetet zárt mind a forint, mind az állampapírok piaca, ezen a héten pedig bármi – és ahogy mondani szokás, annak az ellenkezője is – elképzelhető.
Ádám Zsigmond