Bizonytalankodás, ellentétes irányú, heves, de nem hektikus mozgások jellemezték az elmúlt hetet. Volt, hogy egy euró 253 forintot ért, de volt, amikor majdnem 257-et. Mindez nem valami tendencia mentén, hanem föl-le imbolyogva. A szokotthoz képest nagyobb volatilitást leggyakrabban különböző régiós, továbbá (távolabbi) külföldi hatásokkal magyarázzák. Előbbiek közül a lengyel zlotyra szokás leginkább hivatkozni mint olyan régiós devizára, amelyiknek mozgása hatással van a forintárfolyamra, utóbbi körben pedig most a dollár erősödése kapott kitüntető figyelmet. A kilengések talán szokatlanul nagy amplitúdójára mindezeken felül magyarázat lehet az is, hogy itthon sokan döbbenten állnak az erős forint előtt, mondván, igen gyenge a korreláció az árfolyam és a makrogazdasági helyzet között. Az ekként gondolkodók tartós vagy hirtelen nagymértékű forintgyengülésre számítanak, csak ennek időpontjában bizonytalanok, így a gyengülés első jelére riadót fújnak és forintot adnak el, mondván, megkezdődött a folyamat, ezért mihamarabb lépni kell. Majd ezután megszűnik a minipánik gerjesztette kereslet, s a forint korrigál vagy éppen újra erősödik. A bizonytalanságot erősíti továbbá – így ugyancsak hullámzó mozgásokat válthat ki –, hogy a költségvetési deficit leszorítására tett intézkedések eredménye még nem látszhat, így erről továbbra is csak vélemények lehetnek, amelyek közt ellentétesek is bőven akadnak.
Az állampapírpiacon a három hónapos futamidőt nem számítva – bár e papír aukcióján is nyolc ponttal magasabb lett a hozam a megelőző hetinél, ami nem kevés – összességében számottevően emelkedtek a hozamok. Szerdától indult be intenzíven a hozamemelkedés, s különösen a görbe hosszú végét érintette.
A tizenöt éves papír hozama ugyan szerdáról csütörtökre változatlan maradt, ez azonban a papírváltásnak tudható be: az új, hosszabb sorozat megjelenése – lévén inverz a hozamgörbe – elnyelte a hozamemelkedést. A hosszabb futamidő ebben az esetben korántsem tekinthető elhanyagolhatónak, hiszen a piac leghosszabb futamidejét eddig reprezentáló 2020/A kötvényt a nála több mint három évvel (!) későbbi kifutású, új kibocsátású 2023/A váltotta fel. Ha a korábban csak a 2020/A lejáratáig tartó inverz hozamgörbe trendvonalát egyszerűen csak tovább húzzuk az új időtávra, az a 2023/A-ra 15-20 ponttal alacsonyabb hozamot jelent. A piac is így árazta egyébként be az új papírt a régihez képest. Másképpen szólva, a változatlan referenciahozam valójában ekkora hozamemelkedéssel egyenértékű ebben a speciális helyzetben.
Még egy új kötvény került a piacra, ráadásul ez jellegében is új, még ha nem is mondhatjuk, hogy ne lenne elődje. Az MNB kéthetes kötvényéről van szó, ami a kéthetes jegybanki betét helyébe lépett. Konstrukciója gyakorlatilag a diszkontkincstárjegyekével egyezik meg, azaz kamatszelvény nélküli papír (zero coupon bond), a futamideje persze két hét. A jegybank minden héten új sorozatot bocsát ki a papírból. Bár a vásárlás módját ugyanúgy aukciónak nevezik, mint a diszkontkincstárjegyeknél és államkötvényeknél, itt merőben más rendszerről van szó. A jegybanki kötvény esetében nem kell és nem is lehet árversenyt folytatni, hiszen rögzített, az aktuális jegybanki alapkamatnak (jelenleg 8 százalék) megfelelő hozamszinten a kibocsátó minden igényt kielégít. Gyakorlatilag tehát a kéthetes betét átnevezéséről van szó, azonban az új konstrukció magában rejt egy, a régire nem jellemző tulajdonságot. Ez pedig a forgathatóság: mivel a konstrukció immár nem betét, hanem kötvény, szabadon adható-vehető. Ennek számos előnye van: például repoügyletben könnyedén felhasználható, segíti a likviditásmenedzselést, továbbá olyan befektetői körök számára is egyszerűen hozzáférhetővé válik (természetesen a másodlagos forgalomban), amelyek eddig nem léphettek be erre a piacra, mint például a magánbefektetők. A névváltás tehát, bár a terméket magát nem változtatta meg, funkcióit növelte és hozzáférhetőségét szélesítette.
Első alkalommal 591 milliárd forint névértékű kötvény talált gazdára, miközben 553 milliárd forintnyi kéthetes betét járt le. Ezen a héten pedig lejár a maradék betét is, attól kezdve a teljes forgalomban lévő kéthetes jegybanki konstrukció kötvényekből áll majd.
Ádám Zsigmond