BUX 131304.01 -0,36 %
OTP 40800 0,22 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Volatilis volt a forint, de stabilak az állampapírhozamok

Nagyobbat lépett a múlt héten az MNB, mint azt a legtöbben várták: talán a bizonytalan belpolitikai helyzet is szerepet játszott az 50 pontos kamatemelésben. Az állampapírhozamok viszont szokatlan nyugalommal viseltek mindent.

2006. október 1. vasárnap, 23:59

Noha a forintárfolyam kissé bizonytalan, akárcsak a belpolitikai helyzet, alapvetően igaz, hogy a jegybank 50 bázispontos kamatemelése – amely mértékét tekintve felülmúlta az átlagos várakozásokat – megtette a hatását. Nemzeti fizetőeszközünk erősödni tudott, amit sokkal inkább magyarázhatunk a magasabb kamatok és az állampapírhozamok csábításával, semmint a valamelyest stabilizálódó belpolitikai helyzettel vagy netán az önkormányzati választásokkal. Az euró csütörtök késő délután 272–273 forint között mozgott, erről a szintről korábban már többször visszapattant felfelé, hasonló történt pénteken is. A kamatemelés mértéke talán csak az esetenként polgárháborús hangulatúnak látszó budapesti helyzetet nem számítva tűnhetne nagynak. Amikor ugyanis a világot Budapest központjában felgyújtott autókról készült felvételek járják be, ráadásul az országot nemrég le is minősítették, aligha van más eszköz a külföldi befektetők becsalogatására, illetőleg pánikszerű távozásuk megakadályozására, mint vonzóbb feltételeket kínálni, a magasabb hozamok kompenzálhatják ugyanis a növekedni látszó országkockázatot. Az adott körülmények között kisebb baj volt túl-, mint alullőni a célon a kamatemelés mértéke tekintetében, s ezt nyilván a döntéshozók is figyelembe vették. A döntés előtt egyébként fel is erősödtek a merészebb kamatemelés iránti várakozások.
Kiválóan látszik ez a hétfő délelőtt aukcióra bocsátott hathetes futamidejű likviditási kincstárjegyek aukciós eredményén. Az aukciós átlaghozam – amelynek eléggé szorosan kell korrelálnia a rövid futamidő alatt várható átlagos jegybanki alapkamattal – 7,92 százalék lett. Ez azt jelzi, hogy a piac rövid távra is jelentős kamatemelést árazott be (akkor az alapkamat még 7,25 százalék volt), amibe – mivel a kamatdöntések normál esetben havi gyakorisággal követhetik egymást – nemigen fért volna bele első lépésként egy visszafogottabb, negyed százalékpontos emelés. A bizonytalanság valamelyest a kibocsátói oldalon is megmutatkozott azáltal, hogy a tízmilliárddal megemelt mennyiség elősegíthette az ennél a futamidőnél meghökkentően magasnak mondható hozam kialakulását. Az eredményt tekintve különös jelentőséggel aligha bír, hogy igen nagy kereslet volt a papírok iránt, hiszen a többlet-, azaz az el nem fogadott ajánlatok értelemszerűen a 8 százalékot csupán négy bázisponttal alulmúló aukciós maximális hozamra vagy afölötti értékekre szóltak. Áttörte – természetesen felfelé – a nyolcszázalékos lélektani határt a három hónapos diszkontkincstárjegy aukciós hozama: ami az átlagot illeti, négy, ami pedig a maximumot, tíz ponttal. Csütörtökön mindkét aukcionált kötvény első kibocsátású, tehát új sorozat volt, az eredményeket tehát itt nem lehet egyszerűen összevetni a referenciahozamokkal, ahogy egyébként szoktuk.
A kibocsátó egyik sorozatnál sem élt a mennyiségi emelés eszközével. Az ötéves papír hozama 8,12, a tízévesé 7,66 százalék lett, egy-két ponttal magasabb maximum mellett.
Az állampapír-piaci hozamokat egyébként a múlt héten nagyfokú stabilitás jellemezte. Ez különösen az ide-oda mozgó, nagy volatilitás mellett erősödő trendet mutató forintárfolyam körülményei között tűnik meglepőnek. Tény azonban, hogy ha megvizsgáljuk a referenciahozamok múlt heti értékeit, jószerivel csak véletlenszerűnek tekinthető, 1-2 bázispontos mozgásokat találunk napról napra, sőt a változatlan értékek is igen gyakoriak.
Az önkormányzati választások kimenetele viszont többek szerint komolyabb mozgásokat indíthat el a piacon. Ez elképzelhető, hiszen a piacok viselkedését nagyrészt pszichológiai természetű dolgok határozzák meg. Fundamentálisan azonban aligha hoz majd fordulatot a választás, hiszen bármilyen eredmény is születik (lapunk megjelenésekor ez már nagyjából ismert lesz), attól sem az infláció nem lesz kisebb, sem a költségvetési hiány, és sorolhatnánk tovább. Sőt, olyan eredmény sem igen képzelhető el, amely a miniszterelnök lemondásával járna együtt, tekintettel arra, hogy jogi eszköz erre nem kényszeríti. Egyébként pedig az effajta igen erős óhajoknak makacsul és sikerrel állt ellen az elmúlt két hétben.

Ádám Zsigmond
Ádám Zsigmond

Ez is érdekelhet