BUX 131304.01 -0,36 %
OTP 40800 0,22 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Három évnél tetőzik a hozamgörbe

Bár a várakozások felső szintjével egyezően, 50 bázisponttal emelte az irányadó kamatot a jegybank, komoly és tartós forinterősödéssel nem járt az intézkedés. Az állampapírhozamokon is leginkább a bizonytalanság látszik, a hozamgörbe három évnél tetőzik.

2006. szeptember 3. vasárnap, 23:59

Volt, akit meglepett a múlt hétfői, 50 bázispontos jegybanki kamatemelés mértéke, a piac egészét azonban nem. Szinte mindenki további kamatemelés(eke)t várt és vár, így tulajdonképpen mindegy is talán, hogy az aktuális lépés éppen mekkora. Nagyobb gondot jelent, hogy a forint nem igazán tudott erősödni. Az árfolyam először alig reagált a friss hírre, aztán másnap érdemi forinterősödés történt, az euró kurzusa a 275 forint körüli szinten látszott ekkor stabilizálódni. Csütörtök délután azonban ismét fordult a kocka, s a kurzus csaknem visszajutott oda, ahonnan elindult, 277 forint tájékára, pénteken pedig a 278 forintos szintet is elérte. Igaz, ezek nem túlzottan komoly mozgások, mégis jelzik, hogy a forintot most nehéz erősíteni. Ugyanez igaz az állampapír-piaci hozamokra nézve is: érdemi hozamcsökkenési várakozásokat alátámasztó érveket pillanatnyilag igen nehéz lenne találni. Nem egyértelműek a jelenlegi helyzetből való kilábalás szándékával meghozott és meghozandó intézkedések várható hatásai, a pozitív jövő iránt legfeljebb csak bizonytalan várakozással élhetnek a befektetők, ez azonban kevés ahhoz, hogy gyökeres fordulatot hozzon. A várható további jegybanki kamatemelés(ek)re való tekintettel óvatosak a potenciális állampapír-vásárlók. Igyekeznek elkerülni, hogy a ma még magasnak tűnő hozamszintről néhány hónap múltán kiderüljön, hogy már a kéthetes kamathoz képest sem magas. Márpedig a legmagasabb hozamszintű futamidőt – ez most a három év körüli – mintegy egy százalékpont választja el az aktuális jegybanki alapkamattól. A szakértők többsége már az év hátralévő részében (!) hasonló mértékű kamatemelést vár. Ilyen futamidő mellett persze az igazi kérdés a további évek kamatszintje, erre viszont aligha tudna most bárki mértékadó prognózist adni. Nagyjából a két-három év körüli időtáv tekinthető a legkritikusabbnak, ezután már egyértelműen a trend megfordulását várja a piac, amit az jelez, hogy az 5–15 éves papírokba fektetők már számottevően alacsonyabb hozamokkal is beérik. A múlt heti kötvényaukciókon az ötéves papír átlaghozama 8,01 százalék volt, míg a tízévesé 7,65. A hároméves referenciahozam ezzel szemben 8,28 százalék, igaz, ez javult egy hét alatt a legtöbbet, 8 bázispontot.
A dologban közrejátszhatott akár az is, hogy sok magánszemély vásárolta most ezt a papírt (2009/F), mert augusztus 12-i kamatfizetési időpontja ideális volt az új szja-szabályok (a kamatadó) szempontjából. Érdekes kérdés egyébként, mennyire veti majd vissza a lakosság forintban való befektetési kedvét az új adó bevezetése. Ha ugyanis euróban őrzi valaki megtakarítását, az is adózik ugyan, de mivel a kamat alacsonyabb (amit elvben a várható árfolyamnyereség kell hogy kompenzáljon), az adó is az. Az árfolyamnyereség adózása pedig – ha valaki kivárja az euróbevezetést – fel sem merülhet. A kamat- és árfolyamnyereség-adó új szabályainak átmeneti rendelkezése furcsa helyzetet teremtett azoknál az állampapíroknál, amelyeknek a kibocsátása már az adóköteles időszakban (augusztus 31. után) történik, jegyzése, illetőleg aukciója viszont még a vízválasztó dátum előtt. Itt ugyanis a törvény betűje szerint (ilyen speciális apróságra nyilván senki sem gondolt) teljesen logikátlan helyzet állt elő. (Olyannyira, hogy az ÁKK szükségét érezte az ügyben a Pénzügyminisztérium állásfoglalását kérni és annak tartalmát óvatos formában közzétenni.) E papírok árfolyamnyeresége ugyanis adóköteles, mivel szeptemberben kerülnek kibocsátásra, így a befektetők  szempontjából „augusztus 31-ét követő megszerzés”-ről van szó. Ugyanakkor első kamatuk adómentes, mert a „kamatjövedelem alapjául szolgáló ügyletet, szerződést 2006. augusztus 31-ig megkötötték”. (Másként fogalmaz ugyanis a jogszabály az egyes jogcímek esetében.) A helyzet abszurditását jól mutatja, hogy ha valaki például augusztus 29-én jegyzett 2007. szeptember 5-én lejáró kamatozó kincstárjegyet, lejáratkor gyakorlatilag adómentes hozamra tesz szert, míg aki ugyanakkor 2006. december 6-án lejáró diszkontkincstárjegyet aukciós megbízással vásárolt, az lejáratkor a teljes hozam után adózik. Az ok: az előbbinél a hozamot kamatnak hívják, az utóbbinál árfolyamnyereségnek... A csütörtökön aukcionált két kötvénynél ennek megfelelően részben van adó, részben meg nincs...

Ádám Zsigmond
Ádám Zsigmond

Ez is érdekelhet