A befektetők meglehetősen optimistán, azaz vásárlásokkal kezdték az új évet, ami számottevő forinterősödést, az állampapírpiacon pedig hozamcsökkenést hozott, igaz, az év eleje általában a vásárlások jegyében telik. Ennek egyik oka az lehet, hogy az intézményi befektetők közül néhányan az év végi mérlegben szívesebben szerepeltetnek pénzt, mint papírokat. Egyesek talán azért, mert azt lényegesen egyszerűbb értékelni (kisebb eséllyel történhetnek például kínos meglepetések az utolsó kereskedési napon), mások meg talán azért, mert a záráskor szigorúan meg kell felelni esetleges belső szabályoknak a befektetéseket illetően, vagy egész egyszerűen január elsejétől változnak ezek a szabályok, így megfelelő pénzmuníciót biztosít a likviditásmenedzselés a rajthoz. Ezek persze csak kiragadott példák az új évnek alapvetően számviteli okok miatt a piacra gyakorolt hatásáról. Másra aligha tudunk gondolni a hirtelen jött keresletnövekedés kapcsán, hiszen a pezsgősüvegek durrogtatása idején semmiféle meghatározó makrogazdasági történést, friss adatot nem találunk a híradásokban.
Akár így, akár úgy, az év első diszkontkincstárjegy-aukcióján valóságos roham volt a három hónapos papírokért, csaknem 100 milliárd forint névértéket vittek volna el az ennek negyedére rúgó kibocsátás során. Igaz, az 5,95 százalékos átlaghozam gyakorlatilag a 2005. végi állapotnak felel meg, mondhatnánk tehát, hogy a nagy kereslet semmit sem jelent, hiszen nem befolyásolta a hozamszintet. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban, hogy szignifikánsan alacsonyabb hozamot ezért az instrumentumért aligha érdemes megajánlani – legalábbis így okoskodhattak az ajánlattevők –, hiszen alternatívaként ott van a korlátlanul rendelkezésre álló kéthetes jegybanki betét, hatszázalékos kamat mellett. Mivel a kamatcsökkentési kilátások a következő hónapokra meglehetősen bizonytalanok, várhatóan nagyjából ezt a hozamszintet lehet negyedéves távon realizálni a betét folyamatos újraelhelyezésével. Aki pedig úgy gondolja, három hónap alatt csökkennek majd a kamatok, de nem januárban, egyelőre annak is kiváló a jegybanki konstrukció, hosszabb papírra egy-két periódus után is bőven ráérhet átnyergelni. Dőlt is a pénz a jegybankhoz: huszonötször annyi, mint a diszkontkincstárjegybe.
Ezzel már harmadik hete nő a betéti állomány, méghozzá egyre gyorsuló ütemben. A kéthetes betét pénzelszívó hatása jól megfigyelhető azon, hogy a hét első felében a forint úgy erősödött lényegesen, hogy az állampapírhozamok eközben alig csökkentek. Persze ugyanígy az is lehet, hogy az átváltott, de az állampapírpiacra nem került pénzek – legalábbis részben – a részvénypiacon vagy a gazdaság más szféráiban kötöttek ki. Az állampapírpiacot sem hagyta persze érintetlenül a befektetési kedv növekedése, csak itt valamivel később jelentkezett a hatás az árfolyamokban. Szerdától azonban már érezhető volt a hozamok csökkenése, s a csütörtöki kötvényaukció eredményén is jól látszott a megnövekedett érdeklődés. A hároméves papírok 6,75 százalékos átlaghozammal találtak gazdára, de mivel az új évben új kötvény, új sorozat került piacra, ez az adat nem vethető össze a régi (eltérő átlagos hátralevő futamidejű) hároméves kötvény kereskedési adataiból számított referenciahozammal. Igaz, az eltérés nem túl jelentős, a csütörtöki referenciahozamok pedig összevethetők a szerdaiakkal, és itt is lényeges, tíz pont körüli csökkenés mutatkozik nemcsak a hároméves, de a hosszabb futamidőknél is. A befektetői érdeklődés tehát kétségkívül átterjedt az állampapírpiacra is, értelemszerűen arra a részére, amelyben nagyobb a fantázia. Ez pedig a jelenleg még mindig bőven a jegybanki kamatszint feletti hozamokkal kecsegtető távolabbi futamidők terepe.
Kérdés, mit hoznak a következő napok. Ha esetleg minden téren maradna az optimizmus, akár kamatcsökkenési nyomás is nehezedhet a jegybankra. Igaz, ami az állampapírhozamokat illeti, a magas hosszú hozamok miatt drasztikus hozamesés kellene ahhoz, hogy ez bármiféle szerepet játsszon a kamatdöntésben. A forintárfolyamról hasonló mondható el, bár egy 250 forint alatti eurókurzus biztonságot adna egy kamatvágáshoz. A kritikus tényező talán a jegybanki betétállomány. A piaci szereplők jelenlegi elképzelései szerint januárban nem csökken az alapkamat. A kamatdöntés 23-án lesz, akkor nyilván tisztábban lehet majd látni.
Ádám Zsigmond