Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió keleti terjeszkedése jelentősen felgyorsítja a közép- és kelet-európai országok vágósertésszektorában a struktúraváltást, jelenleg ugyanis leginkább a mezőgazdasági üzemek szerkezetével vannak gondok a régióban – derül ki a német agrártárca információs szolgálatának (Zentrale Markt- und Preisberichtstelle – ZMP) prognózisából. A legtöbb újonnan csatlakozott országban a saját szükségletre termelő kisüzemek dominálnak, amelyek közül az elkövetkező években előreláthatóan sok kiesik majd a termelésből. Magyarországon, Csehországban és Szlovéniában ezzel szemben már most is az ipari méretű sertéshústermelés van túlsúlyban, a lengyel struktúra viszont nagyon heterogén. A körülbelül egymillióra becsülhető lengyel sertéstenyésztő fele tíznél is kevesebb állatot tart, míg Magyarországon a sertésállomány fele 800-900 nagyüzemben van. További 1,2 millió állatot – a magyar sertések 23 százaléka – 350 ezer gazdaság hizlal, ezek pedig egyenként ötnél is kevesebb állatot vágnak. A szóban forgó „törpestruktúrák” – a ZMP helyzetértékelése szerint – azon túl, hogy növelik a vágóhidak logisztikai és szállítási költségeit, megnehezítik a minőségi szempontból egységes sertéshús összeállítását is. Az uniós bővülés a vágószektorban is struktúraváltáshoz vezet majd a ZMP álláspontja szerint, mivel a kis vágóhidak szerényebb pénzügyi lehetőségekkel rendelkeznek.
A tíz új tagország csatlakozása után 26 százalékkal, 154 millióra bővült az unió sertésállománya. Az előrejelzés szerint a két legnagyobb termelő, Lengyelország és Magyarország a későbbiekben is fontos exportőr lesz, a vágószektorban ugyanis a higiénés előírások hiányos betartása miatt csak kevés keleti üzem tud sertéshúst szállítani az EU-ba. Ennek némileg ellentmond, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci osztályának adatai szerint idén a második héten a vágósertések felvásárlása számottevően elmarad az előző évitől, a vágáshoz szükséges alapanyag egy részét pedig nem is hazai termelésű sertések adják. Az importeredetű – holland, cseh és szlovák – vágósertések az összes vágás mintegy 10-15 százalékát teszik ki hetente.
Azzal az agrártárcánál is tisztában vannak, hogy a magyar sertéstartóknak – a baromfitenyésztőkkel és a tejtermelőkkel együtt – szükségük van többletforrásokra a higiénés és környezetvédelmi előírások betartása érdekében elvégzendő beruházásokhoz, ugyanakkor sok termelő kénytelen lesz felhagyni tevékenységével, akiknek a problémáján a szaktárca szintén enyhíteni kíván. Ez utóbbi téma lapunk információi szerint szóba került az agrárminiszter és a miniszterelnök múlt pénteki egyeztetésén is a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM).
„Nyilvánvalóan azt szeretnénk, hogy a mezőgazdaságból élő emberek olyan tevékenységet végezzenek az elkövetkező években, amiből tisztességesen meg tudnak élni” – mondta ennek kapcsán Németh Imre. A szakminiszter hozzátette, hogy a váltásra kényszerülő termelőknek az átmeneti időszakban az agrárkormányzat segítséget kíván nyújtani a tisztességes költségvetési kereteken belül, figyelembe véve a következő évi forrásokat is. A miniszter ígéretet tett, hogy a nemzeti támogatási rendeletnek megfelelően kiadják azokat az állatjóléti támogatásokat a sertés- és baromfitartóknak az idén, amelyek lehetővé teszik, hogy a gazdák az előírt higiéniai, környezeti feltételeknek meg tudjanak felelni. A nemzeti kiegészítés terhére, utófinanszírozás keretében a tejtermelők is részesülnek az FVM támogatásában – hangsúlyozza az agrárminiszter.
