Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A múlt heti emelkedés után kismértékben csökkent tegnap a londoni Brent határidős árfolyama, de így is 45 dollár közelében maradt. A múlt hetet 45,40 dolláron zárta a Brent és 48,38 dolláron az amerikai könnyűolaj, ami az elmúlt hat hét legmagasabb árának számít. A drágulás elsősorban az észak-amerikai időjárás-előrejelzéssel összefüggően a valós és a spekulatív kereslet növekedésének tudható be. A meteorológusok szerint pedig az átlagosnál hidegebb idő várható a következő időszakban is, a megnövekedő kereslet így tovább ronthatja a fűtőolajkészlet egyébként is alacsony – 7 százalékkal az elmúlt évek átlaga alatt maradó – szintjét.
Az áremelkedéshez jelentősen hozzájárul a közelgő iraki választásokkal kapcsolatos piaci feszültség, valamint a Royal Dutch/Shell Group norvégiai kitermelőegységének sérülése. A kereskedők attól tartanak, hogy az iraki választások idején komoly kárt okozó szabotázsakciók várhatók az ország kőolaj-kitermelő és -szállító berendezései ellen, ami csökkentené a világpiaci kínálatot. Az elhúzódó iraki válság, valamint a közel-keleti politikai instabilitás azonban hosszú távon is rányomja bélyegét az olajárakra – vélekedik Szűcs Örkény, a Hamilton Tőzsdeügynökség Rt. nemzetközi határidős piacokkal foglalkozó üzletágának portfóliókezelője. A dollár tartós gyengélkedése szintén magas olajárakat tesz valószínűvé a 2005-ös év vonatkozásában: a tavalyi november–decemberi árkorrekciótól függetlenül tovább tart a fekete arany árában két éve tapasztalható emelkedő trend. Ebben az esztendőben az olaj jegyzése újra eléri az 50 dolláros lélektani határt, sőt újabb – a 2004. októberi 55,26 dolláros árat is meghaladó – csúcsokat állíthat fel – teszi hozzá a szakértő.
Rövid távon ugyanakkor meghatározó a spekulatív kereslet: a piac ugyanis most eddig nem látott intenzitással reagál az észak-amerikai meteorológiai előrejelzésekre. A hideg időről szóló jóslatok akár többdolláros mozgást is indukálhatnak az olajpiaci árfolyamokban – jegyzi meg Szűcs. Ennek oka részben abban a fokozott médianyilvánosságban és közérdeklődésben keresendő, amelyben az olajpiac az elmúlt hónapokban részesül, főként a közel-keleti politikai bizonytalanság miatt.
Az, hogy Magyarországon hogyan alakulnak – a várhatóan növekvő nyersolajárak függvényében – az üzemanyagárak, nem jósolható meg kellő biztonsággal, mivel sok múlik azon, hogy a kormányzat hajlandó-e mérsékelni a benzin- és gázolajár meghatározó részét alkotó adóterheket – véli Szűcs. A Mol rendszerint a nyersolaj és benzin világpiaci ármozgásának egy-két hetes követésével alakítja az üzemanyagárakat.
