Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén már több mint 20 ezer mangalicát vágtak az országban, ebből 10 ezer állatot dolgoztak fel üzemszerűen, a többi disznó házi vágásokon végezte – mondta el lapunknak Tóth Péter, az Olmos-Tóth Kft. ügyvezető igazgatója, a Mangalicatartók Országos Egyesületének alapítója. Ötezer tenyészkocát tartanak számon az országban, ez 2005-ben már meghaladhatja a hatezres szintet is. Az állomány felfutása 2000-ben kezdődött, addig nagyjából 1000-re sikerült feltornászni a fajtiszta mangalica-tenyészállatok számát az 1991-es 200-ról. A lendületet az adta, hogy 2000-ben jött létre a magyar sertésfajta tartásának feldolgozóipari háttere: a Gyulai Húskombinát Rt. ekkor dobta piacra első mangalicatermékeit, de jelentős lökést adott a termelésnek a spanyol feldolgozók importigénye is. Ma a rendelkezésre álló 10 ezres hízóállomány többszörösét, évi 60-70 ezer mangalicát is el lehetne adni Spanyolországban, ami hosszú távon garantálja a mostanra kialakult magas árszintet – hangsúlyozta Tóth Péter.
A mangalicát már hosszú ideje stabilan a hagyományos sertésnél drágábban vásárolják fel: míg az utóbbi kilogrammonkénti ára 220 és 300 forint között mozgott az elmúlt években, a mangalicát 340–360 forintos kilogrammonkénti áron veszik át a feldolgozók. A háztáji „hobbivágók” esetében pedig – akik nem maguk tenyésztik, hanem vágásra lábon veszik a disznót – a kilogrammonkénti 400 forintos ár sem elképzelhetetlen – fűzi hozzá Tóth Péter. A magasabb ár azonban nem jelent automatikusan nyereségességet, ahhoz elengedhetetlen a minimum 100–200-as tenyészállomány, valamint a szakértelem. Ekkora üzemméretnél már tisztes megélhetést biztosíthat a mangalicatartás, bár a jövedelmezősége erősen függ a takarmányáraktól. Ebből a szempontból 2004 nehéz év volt, de a 2005-ös árak várhatóan kedvezőek lesznek – jegyzi meg Tóth. A szerény nyereséget hozó tevékenység iránt egyébként egyre több üzleti befektető is érdeklődést mutat, Tóth szerint a magyar és a külhoni piacon legalább százezres hízóállomány találna vevőre. A támogatásokkal kapcsolatban nem az jelenti a legnagyobb problémát most a gazdáknak, hogy az EU-csatlakozás miatt a sertéstenyésztés támogatása szinte teljesen megszűnt, hanem az, hogy a hungarikumként kezelt mangalicára járó, példányonként évente 20 ezer forintra rúgó, már odaítélt támogatást sem utalja át a szaktárca – mondja Tóth Péter.
Feldolgozói oldalon már vegyesebb kép alakult ki a nyereségességet illetően. Tóth a spanyol piacra exportálja a minőségi sertéshús javát, itt a csontos comb kilójáért 1000 forintot is adnak, míg a hagyományos sertésből származó csontos comb fogyasztói ára nettó 400 forintnak megfelelő. Nagy Ferenc, az ország legrégebbi és legnagyobb volumenben gyártó mangalicafeldolgozójaként ismert Gyulai Húskombinát termelési igazgatója hasonló átvételi és értékesítési árakról számolt be lapunk kérdésére. A társaság évente 300 tonnát szállít Spanyolországba a mangalica sonkájából, a karajból és a lapockából, amelyből speciális sonkaféleséget készítenek a mediterrán felhasználók. A sonka 1000–1100, a karaj 1500, a lapocka pedig 500–600 forintos áron kel el külföldön. A belföldre szánt termékek fogyasztói ára megegyezik a prémium kategóriába tartozó termékek árával vagy meghaladja azt: a húsos szalonna 500–1000, a májas 600–700, a kolbász 1500–2000, a szalámi pedig 2000–2500 forintba kerül kilogrammonként, a csomagolási költségeket is felszámolva azonban ennél is magasabb fogyasztói ár adódhat. A legnagyobb kereslet Magyarországon a mangalicaszalonna iránt mutatkozik, ebből évente 20–30 tonnát állítanak elő, májasból 5–6, száraz termékekből pedig 40–50 tonnát értékesít a társaság évente. A feldolgozott termékeket kísérleti jelleggel Nagy-Britanniába, Szlovákiába és Csehországba exportálja a húskombinát. Nagy Ferenc elmondta, hogy az üzem kapacitása és a felvevőpiac ennél nagyobb volumenű termelésre is lehetőséget adna, azonban nem áll rendelkezésre évi 10 ezresnél nagyobb vágóállomány.
A bővülő piaci igény ellenére egyelőre nem nyereséges a mangalica feldolgozása, mivel a 150 kilogrammos, közel 50 ezer forintért átvett állatnak csupán kétharmada használható fel a nagy tömegű szőrzet és csontozat miatt – jegyzi meg Nagy Ferenc. A durván 100 kilós hasznos résznek 30 százalékát adják az exportképes és 70 százalékát a hazai piacon eladható részek.
