Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pélyi vágóhíd októberi megnyitásának köszönhetően mára kifogytak a vágómadarakból a strucctartó gazdák, egy hónap múlva gyakorlatilag alig lesz feldolgozásra szánt, megfelelő korban lévő példány az országban – tájékoztatta lapunkat Harmat Imre, az Eurostrucc Rt. vezérigazgatója. Az elmúlt hónapokban néhány ezer állatot vihettek vágásra, amiből az következik, hogy – a szakértő becslésével megegyezően – valóban nem volt 3-4 ezernél több vágásra alkalmas strucc az országban. A vágóhíd megnyitásával a negyedik negyedévben beindult a futómadárpiac Magyarországon, ezért a gazdák nagy része a kétévesnél idősebb példányok jó részét már nem viszi levágni, inkább megtartja tenyészállatnak. Az idén kihelyezett kismadarakból legkorábban a jövő év májusában vagy júniusában lehetnek vágható korban lévő, 11-12 hónapos példányok, így addig vélhetőleg takarékon üzemelhet majd a vágóhíd. Ugyanakkor mivel az idén nem vásároltak igazán sok naposcsibét a gazdák, komoly kínálatra csak 2005 végén lehet számítani, amikorra az év elején kihelyezett madarak felnőnek – jegyzi meg Harmat.
A legjobban tehát azok a gazdák járnak a következő évben, akik még az idén vagy a jövő év elején beszerzik a strucc-csibéket, mivel ezzel a 2005-ös karácsonyi szezonra lesz értékesíthető élő állatuk. Az Eurostrucc új szolgáltatása keretében márciusban fog kínálni importból származó kismadarakat – a Nyugat-Európában honos módszernek megfelelően a hizlalással foglalkozó gazdákhoz kihelyezett csibék mellé a társaság a szükséges tápot is adja, amelynek egy részét csak akkor kell majd kifizetni, ha a gazda vágni viszi vissza a felnevelt állatot – mondta a társaság vezérigazgatója. Harmat hozzátette: cége jövőre vélhetőleg még nem lesz képes kielégíteni a havonta 1000 példányra szóló külhoni keresletet, az igazi felfutásra 2006-ban lehet számítani. Ugyanez érvényes az egész magyar piacra is, ugyanis a szakértő szerint 2005-ben még viszonylag kevesen vágnak bele a strucctartásba, a többség kivár, és csak a pozitív tapasztalatokat látva invesztál a futómadár-tenyésztésbe. Jelenleg néhány száz gazda foglalkozik strucctenyésztéssel az országban. A nyugat-európai piac eközben az idén szinte minden mennyiségben felvette volna a strucchúst, mivel a dél-afrikai szállítmányokkal kapcsolatos engedélyezési problémák nyomán hiány alakult ki.
Az utóbbi és vélhetőleg a következő hónapokra jellemző árak tükrözik a piac dinamikáját: a vágóállat kilogrammja közel 20, a naposcsibe több mint 20 százalékkal drágult, míg a tenyésztojás ára csaknem megduplázódott. A strucchús fogyasztói ára jelenleg 2500–3000 forint körül alakul a magyarországi hús esetében, az importportéka ára azonban ennél jóval magasabb lehet. A mostani árak fényében meglehetősen jövedelmezőnek minősül a strucctartás – jegyzi meg Harmath. A 100-120 kilogrammos példányok felnevelése és hizlalása egyenként több tízezres hasznot hajthat a gazdáknak: példányonként ugyanis 60-70 ezer forint kapható az állatokért – ebből 10-15 ezer forintot érhet a bőrük, ha jó minőségű –, miközben a naposcsibe 15 ezer, a táp pedig 20-25 ezer forintba kerül, amihez már csak a karám fenntartásának és esetleges fűtésének költsége társul.
