Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt napokban közel 1 százalékkal, unciánként 446 dollárig drágult az arany határidős jegyzése New Yorkban a dollár gyengülésének, valamint az ázsiai országokat sújtó földrengésnek a hatására. Elemzői kommentárok szerint a dollár–euró árfolyam alakulását követő automatizmusról van szó, amit a természeti katasztrófa miatt most egy kockázatminimalizálási szándék is kísér. Ennek megfelelően az arany azonnali jegyzése is 442 dollár közelébe erősödött, az indiai tőzsdén pedig meghaladta a 452 dollárt a határidős jegyzés. A Bloomberg által megkérdezett szakértők szerint a dollárral kapcsolatos várakozásoknak megfelelően ismét 450 dollár fölé emelkedhet az arany unciánkénti ára.
A nemesfém ára gyakorlatilag május óta folyamatosan emelkedik, párhuzamosan a dollár forinttal szembeni gyengülésével – emlékeztet Takács József, a Magyar Nemesfémesek Országos Szövetségének (Maneosz) elnöke, a Victoria Ékszer társtulajdonosa. Az év végi magas árakban ugyanakkor némi szezonális hatás is érvényesül – teszi hozzá a szakértő. A magyar piacon mindazonáltal nem érzékelhető az arany világpiaci felértékelődése, mivel az erős forint folyamatosan az immár évek óta középárnak tekinthető 2600 forint közelében tartja a grammonkénti aranyárat. A nyersanyag árának emelkedésére akkor lehet számítani, ha jelentősen gyengül a forint, amire a jelenlegi piaci várakozások és elemzések fényében komoly esély van a következő hónapokban – mondja Takács. Az azonban még ekkor sem valószínűsíthető, hogy az elmúlt évek ármozgását jellemző plusz/mínusz 10 százalékos sávból (2300–2900 forint/gramm) kilépne az aranyár. A nemzetközi piacon ugyanakkor némi ingadozással a jegyzések csökkenése várható 2005 első hónapjaiban – vélekedik a Maneosz elnöke.
Némi változást hozhat a magyar piacon, hogy a BÁV Rt. kijött a befektetési célú aranytömbök kínálatával. Takács szerint jó befektetési eszköz lesz az arany Magyarországon, mivel az elmúlt évek tapasztalata szerint rendkívül értékálló fémről van szó: a kilencvenes évek óta nem változott az arany grammonkénti 2600 forintos középára. Ebből következően persze különösen nagy haszon sem remélhető a nemesfémtől, a befektetési kockázat azonban jóval alacsonyabb, mint bármelyik tőzsdei részvény esetében – teszi hozzá Takács. A szakértő hasonlóan vélekedik a drágakövek, így a gyémánt vonatkozásában is: a drágakő értékállóságát jelzi, hogy például a nyolcvan évvel ezelőtti gyémántos art deco ékszereket ma is kedvezően lehet értékesíteni. Az elmúlt két évben elterjedt gyémántbefektetési ajánlatok 20 százalék feletti éves hozamot ígértek, ami a nemzetközi kereskedelemben nem szokásos. Nem véletlen tehát, hogy a PSZÁF a jogosulatlan betétgyűjtést felfüggesztette – emlékeztet Takács. A szakértő arra figyelmeztet, hogy ugyan jó befektetés a gyémánt, azonban csak azok számára, akik értik, hogy mitől értékes egy kő. A gyengébb minőségű daraboknál ugyanis különösen irreális a magas hozamvárakozás. (Magyarországon a vásárlók az értékesebb, minőségi darabokat keresik elsősorban.)
A mostanában divatosnak számító ezüst ékszerek alapanyagára nemigen mozdult az elmúlt időszakban: stabilan grammonként 40 forintért kapható az ezüst, míg dollárban némi ingadozás megfigyelhető volt a dollár–euró kurzus alakulásának megfelelően. Az ékszerek árában azonban még egy jelentős ármozgás sem éreztetné hatását az ezüst esetében, mivel a fogyasztói árnak 5–10 százalékát adja az alapanyagköltség, a többit a dizájn díja és a kereskedelmi árrés teszi ki. Az értékesebb arany ékszereknél ennél magasabb, átlagosan 30 százalékos arányban határozza meg a végső árat a nemesfém ára.
