Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Böröcz Petra
Az idei tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy véget ért a magyar agrárszektor egyik eddig sikeres ágazatának szárnyalása, az elmúlt tíz évben dinamikus növekedést produkáló pulykapiac hosszú idő óta először az idén zárja veszteségesen az évet. A termelők és feldolgozók árbevétele összességében 30 százalékkal csökkent az előző évhez képest, annak ellenére, hogy közel 20 százalékkal nőtt a felnevelt élőpulykák mennyisége – tudtuk meg Tillányi Jánostól, a Pulykaszövetség titkárától. A 140 ezer tonnás élőállat-termelésből mintegy 20 ezer tonna feleslegnek bizonyult a piacon, a túltermelés miatt így lehetetlen volt kedvező árakat elérni.
Az ágazat helyzetét számos további tényező nehezítette az idén. A termelési költségeket jelentősen növelték a takarmányárak, amelyek az év első felében igen magasak voltak a tavalyi kedvezőtlen termés miatt, a tápok ára pedig csak a negyedik negyedévben csökkent jelentősebb, 30 százalékos mértékben. Az uniós csatlakozás miatt megszűnt 2004. január 1-jétől a hulladékmegsemmisítés címén járó, kilogrammonként 20–25 forintra rúgó támogatás, de október 12-én az állatjóléti támogatás folyósítását is felfüggesztette az agrártárca. Ennek megfelelően kilogrammonként további 9,50 forinttól, vagyis állatonként 100–200 forinttól estek el a gazdák. Tillányi szerint ezzel a lépéssel vált végképp veszteségessé a termelés.
Az exportpiacokon komoly érvágást jelent az erős forint, amely ráadásul lanyhuló nyugat-európai kereslettel és a magyarországinál jóval alacsonyabb áron szállító brazil importtal párhuzamosan fejti ki hatását. A dél-amerikai termékek több okból is jóval olcsóbban érkeznek Európába: az éghajlat miatt nincs szükség fűtésre, jóval alacsonyabb a munkaerőköltség, valamint a magyarországinál kevésbé szigorú állategészségügyi előírások betartása sem kerül sokba – hangoztatta a Pulykaszövetség titkára. A magyar pulykahús árversenyképességét elsősorban a szigorú állat-egészségügyi előírások és az erős forint korlátozza jelenleg – tette hozzá a szekértő. A forintárfolyam és a piaci kereslet alakulásának megfelelően az év elejét jellemző kilogrammonkénti 6 euróról 3 euró alá csökkent a pulykamell exportára, így az exportvolumen 10 százalékos bővülése ellenére is 30 százalékos bevételcsökkenést éltek meg a külkereskedők.
A magyarországi átvételi árak 4-5 százalékkal emelkedtek, így 260-270 forintos kilogrammonkénti átlagos átvételi ár alakult ki úgy, hogy az év elejét jellemző magasabb árszintet árcsökkenés követte az év utolsó hónapjaiban. A fogyasztói árak ezzel szemben csökkentek az év során, de nem jelentős mértékben – emlékeztetett Tillányi. A szövetség titkára hozzátette: nem valószínű, hogy a következő években tovább bővül a magyarországi fogyasztás. Az egy főre jutó, 35 kilogrammos baromfifogyasztásból átlagosan 7 kilogrammot tesz ki a pulykahús, a kereslet pedig inkább a csirke vonatkozásában bővülhet, mint a pulyka esetében – véli a szakértő. A magyarországi fogyasztás inkább minőségében módosulhat a következő években, mivel már az idén is a minőségi termékek irányába tolódott el a kereslet. A piac érettségét jelzi az is, hogy mára kialakult az egyenletes kereslet, míg tíz évvel ezelőtt jellemzően csak az év végi ünnepeken került pulykahús az asztalra. Ma az éves belföldi forgalomból 20 százalékot hasít ki a karácsonyi és szilveszteri szezon.
