Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Legkorábban 2006 tavaszán kerülhet magyar földbe köztermesztés keretében genetikailag módosított növény (GMO) vetőmagja - tudtuk meg Czapó Mihálytól, a géntechnológiában érdekelt Monsanto Kft. engedélyezési igazgatójától. A köztermesztési engedélyhez szükséges minősítést végző bizottság csak októberben kezdi meg működését, így a már tavasszal benyújtott engedélyezési kérelmekről legkorábban ősszel születhet döntés. A határozatot az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet állítja majd ki. Amennyiben ez elutasítja a kérelmet, az agrártárcánál fellebbezhetnek az érdekeltek - tette hozzá Czapó. Jelenleg három - a Monsantóé mellett a Pioneer, illetve a Syngenta által gyártott - genetikailag módosított, rovarellenálló hibrid takarmánykukorica vetőmagjának engedélyezése van folyamatban.
A három vetőmagfajta köztermesztési engedélye - amennyiben megadják - Magyarországon teszi lehetővé a növények termesztését, míg az EU Közös Katalógusában szereplő 17 GMO-kukoricafajta elvileg az unió összes tagországában vethető (NAPI Gazdaság, 2004. szeptember 9., 15. oldal). A magyarországi köztermesztés azonban az együtt-termesztési szabályozás hiánya miatt egyelőre nem lehetséges. Az országos szintű szabályozás megalkotására 2005 szeptemberéig kapott időt a kormány Brüsszeltől, így - a határidővel számolva - legkorábban 2006 tavaszán nyílik elvi lehetőség GMO-k magyarországi termesztésére. Kérdéses azonban, hogy milyen szigorú feltételeket fogalmaz majd meg a szabályozás, mivel egy rigorózus rendelkezés (például túlzottan nagy izolációs távolság meghatározása a hagyományos és GMO-növénnyel bevetett táblák között) megkérdőjelezheti a GMO-k termesztésének gazdaságosságát - hangsúlyozta Czapó.
A Vetőmag Terméktanács állásfoglalása szerint Magyarországnak ki kell maradnia a GMO-k termeléséből, illetve alkalmazásából - mondta lapunknak Hullán Tibor, a terméktanács igazgatója. Álláspontjuk szerint csak akkor lehetne itthon is GMO-növényt termeszteni, ha ezt szigorú nyilvántartás kísérné, illetve az ebben részt vevők kauciót fizetnének, amelyből a termelésből adódó esetleges károkat lehetne fedezni.
Magyarországon mintegy 1 millió hektáron termelnek árukukoricát, a terményt zömében az unióban adják el. A GMO-mentességet pedig az EU annak ellenére megköveteli a szállítóktól, hogy a napokban 17 kukoricahibridet felvettek az uniós fajtalistára - hívta fel a figyelmet Hullán. Ennek igazolása, illetve a vizsgálat tételenként 100 euróba kerül. A mentesség igazolását csemegekukorica-export esetében is megköveteli Brüsszel, ez a 35 ezer tonnás éves magyarországi termés nagy részét érinti. A 48-55 ezer hektáron termelt hibridkukorica-vetőmag 70 százalékát szintén exportálják.
Földrajzi adottságok folytán ugyanakkor Magyarország nem alkalmas a GMO-növények termesztésére - vélekedik Hullán. Az EU álláspontja szerint ugyanis biztosítani kell a hagyományos mezőgazdasági termeléshez szükséges feltételeket is, vagyis a GMO-s és GMO-mentes táblák izolálását, a termőterület pedig nem alkalmas a felszabdalásra. A helyzetet bonyolítja, hogy sok kisebb gazdálkodó foglalkozik a biztos jövedelmet hozó ökogazdálkodással, amelynek közelében szintén nem tanácsos genetikailag módosított növényeket termeszteni. A szakértő szerint a GMO-kukoricák mindent összevetve „nem tudnak többet”, mint a hagyományos fajták: a kukoricamolynak ugyan ellenállnak, ez azonban Magyarországon május után már nemigen található meg a szántóföldeken.
