Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben már nincs elegendő búza Magyarországon a belső szükséglet kielégítésére, továbbra is folyamatos az export, heti több ezer tonna kenyérnekvaló hagyja el az országot, elsősorban Románia, Bosznia irányába – mondta lapunknak Makay György. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetsége főtitkára szerint ennek az az oka, hogy a malmok nem hitték el: a tonnánként 47-48 ezer forintért vásárolható búzából őrölt lisztet el tudják majd adni olyan áron, hogy abból nem származik veszteségük. Ez kilogrammonként 70 forint lett volna, a jelenlegi, 50 ezer forint körüli tonnánkénti búzaárból azonban már 80 forintos lisztár következne.
Fentiek miatt a betakarításig legalább 100–150 ezer tonna búza importjára van szükség – véli a főtitkár, hozzátéve, hogy a múlt év végéig hozzávetőleg 570 ezer tonna búzát vittek ki az országból azután, hogy a szokásosnál 30 százalékkal kevesebb, 2,8 millió tonna búzát takarítottak be, s a belföldi lisztszükséglet ellátásához 1,3-1,4 millió tonna búzára lenne szükség. Az import ráadásul leginkább a tengerentúlról jöhet az euró/forint árfolyamtól függően tonnánként 50-51 ezer forintért, a környező országok ugyanis hasonlóképpen hiánytól szenvednek – Csehország és Szlovákia sem valószínű exportőr –, nem beszélve a világ többi részéről, kivéve Amerikát.
Ezzel együtt a chicagói árutőzsdén is drága a búza, az árfolyam erősödését azonban kompenzálta a dollár gyengülése. Az importárakat az is magasan tartja, hogy az olcsóbb vízi szállítást a Duna alacsony vízállása miatt nemigen tudnák igénybe venni az importőrök. Bár elvileg nincs akadálya a búzaimportnak, Makay György attól tart, hogy a malom udvarára a szövetség számításai szerint tonnánként 50 ezer alatt semmiképpen nem hozható külföldi búza, a malmok óvatosan importálnak, s egyáltalán nem biztos, hogy eleget. Emiatt még ellátási zavar sem zárható ki – fogalmazott a főtitkár. Arra a felvetésre, miszerint az állam a Tartalékgazdálkodási (TIG) Kht. keretében tárol szükséghelyzetre készleteket, a szakember elmondta: ezt beleszámolták a rendelkezésre álló keretbe.
A kht.-nak százezres nagyságrendű készlete van búzából és kukoricából, s jelenleg éppen a tulajdonost képviselő Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) készleteket felszabadító döntésére várnak – mondta lapunknak Nagy István, a Tartalékgazdálkodási Kht. vezérigazgató-helyettese. Véleménye szerint a leghelyesebb volna a belföldi piacon fellépni az állami gabonával. Érdeklődésünkre kitért arra is, hogy a Tartalékgazdálkodási Kht. szükség esetén akár importálhat is búzát az országba, ennek semmi akadálya, fordult is már elő, ám az ilyesmihez is tulajdonosi döntés kell. Abban az esetben tehát, ha az FVM így döntene, a kht. importálna. Agrár-külkereskedelmi cégek most is hoznak be búzát és kukoricát Magyarországra – tette hozzá a szakember.
