Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Oroszországban az olajkitermelés az óévben több mint 10 százalékkal növekedett a kivitellel együtt az előző évhez képest - derül ki a Reuters orosz energiaügyi minisztériumra hivatkozó jelentéséből. Az orosz olajipar ráadásul 2003 decemberében - az elmúlt öt év folyamatos növekedése után - rekorderedményt könyvelhetett el. A Transznyefy vezetékhálózaton exportált olaj mennyisége a napi átlagot tekintve 230 ezer hordóval, 3,74 millió hordóra nőtt az előző hónaphoz viszonyítva, a novemberi, napi átlagban 8,79 millió hordó után szintén rekordszintűre, napi 8,82 millió hordóra bővült kitermelés mellett. A átlagos napi orosz olajkitermelés 2003-ban 8,46 millió hordó volt, az átlagos napi export pedig - a Transznyefy hálózatán - 12 százalékkal, 3,4 millió hordóra, szintén csúcsra nőtt.
A kitermelt mennyiség azonban még korántsem annyi, mint a szovjet idők rekordja - mondja lapunknak Pletser Tamás. Az Erste Bank Befektetési Rt. elemzője felhívja a figyelmet arra, hogy az 1980-as évek elején a Szovjetunióban még átlagosan napi 12 millió hordó olajat szivattyúztak a felszínre, ezt a szintet pedig Oroszország még a jövő évi növekedéssel sem éri el. Pedig elvben - emlékeztet a Reuters - Szaúd-Arábia után a világ második legnagyobb olajexportőreként van annyi tartaléka, hogy kitermelését még a szovjet időkbeli rekordot is megdöntve, napi 12 millió hordó fölé növelje s megelőzze az arab országot. Az orosz tartalékok a világ olajtartalékának 5 százalékát teszik ki, míg Szaúd-Arábia és a környező négy ország - Irak, Irán, Egyesült Arab Emírségek, Kuvait - a 70 százalékával rendelkeznek - teszi hozzá ehhez Pletser.
A tavalyi orosz olajkitermelési és -exporteredmények mindenesetre felülmúlják a várakozásokat, az energiaügyi minisztérium például napi átlagban 8,2 millió hordónyival számolt. A tárca szerint az idén a kitermelés 8,68 millió hordóra növekszik, ami a múlt évhez képest csupán 2,5 százalékos bővülés, tehát a növekedés üteme lassul. A Jukosz tavaly napi átlagban 1,62 millió hordóra, csaknem kétszeresére növelte kitermelését az előző évhez képest, s így először megelőzte a tíz éve piacvezető Lukoil konszernt. Ebben az esztendőben azonban előnye elfogyhat, elképzelhető ugyanis, hogy csak egymillió hordó olajat szivattyúz a felszínre. Az 50 százalékban BP-tulajdonú TNK tavaly napi 1,24 millió hordós átlagos termelésével harmadik lett, megelőzve a Szurgutot. Pletser Tamás szerint az orosz termelés növekedése nincs különösebb hatással a Mol Rt.-re, az idén pedig az orosz olajkivitel nem biztos, hogy tudja majd követni a termelés bővülését, a gazdaságos kiviteli kapacitások ugyanis szűkösek, a lelőhelyek és a piacok pedig távol vannak egymástól. Az elemző szerint a kivitel akkor növekedhetne jelentősebben, ha megvalósulnának azok a kitermelés növelése mellett az export bővítésére is irányuló tervek, amelyeket még Mihail Hodorkovszkij volt Jukosz-vezető is támogatott, nevezetesen a Murmanszkba és Kínába, illetve Japán felé vezető csővezetékek. A murmanszki kikötő nem fagy be, s mélysége miatt is alkalmas lenne az odáig vezetéken szállított olaj 300 ezer tonnásnál is nagyobb hajókba rakodására, ami máris jelentős kijáratot jelentene az orosz olajnak. A Kína felé építeni tervezett vezeték pedig olcsó szállítási eszköz lenne, hozzáadódna a gazdaságos kiviteli kapacitásokhoz.
Ezekkel a megoldásokkal a magánkézben lévő olajtársaságok némileg függetleníthetnék magukat a szállításokat végző állami Transznyeftyől, a nagyszabású tervek megvalósulásának azonban a jelek szerint - legalábbis egyelőre - politikai akadályai is vannak. Megoldás lehetne még az export bővítésére a primorszki kikötő bővítése, továbbá az Adria vezeték kétirányúsítása. Utóbbi megvalósulása esetén a Barátság vezetéken szállított olajat az Adrián lehetne kikötőbe vinni. Oroszország belső olajszükséglete - ipari források szerint - hozzávetőleg 2 millió hordó naponta, az exportra tehát - a jelenlegi termelés mellett - több mint 6 millió hordó jutna.
