Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közepesnél kissé erősebb évet zártak a méztermelők tavaly. Évek óta nem termett például annyi akácméz, mint a múlt évi 10-12 ezer tonna. Vegyes virágmézből gyengébb volt a termés. Nyugat-Európában eközben továbbra is tartott a keresleti piac, így a méhészek többsége sikeresnek, de van aki ennek ellenére is kudarcnak könyveli el az EU-csatlakozás előtti utolsó évet.
Hozzájárult ehhez, hogy az év első részében nemigen akarták kilogrammonként 800 forint alatt adni a mézet az exportőröknek a termelők, az ár később mégis 750-770 forint közötti szintre állt be. Ráadásul májustól júliusig 3,4-3,6 euró közötti árat kínáltak egy kilogramm magyar mézért a nyugati piacon, de augusztustól az ár 3,3-3,1 euróra csökkent.
Az előző évben éppen fordítva történt: az exportár alacsonyabb szintről indult, ám végül 4 euróig is emelkedett. Utóbbi áron persze már elég keveset értékesítettek. Tavaly is leginkább 3,3-3,5 euróért kelt el az exportált méz döntő része. A szakemberek becslése szerint a mézexport 13,5-14 ezer tonna volt - ebből 4000-5000 tonnát tett ki az akácméz -, szemben az előző évi 15 ezer tonnával, utóbbiban azonban 2500-3000 tonna volt az áthúzódó készlet.
A csaknem 900 ezer méhcsaláddal foglalatoskodó mintegy 17 ezer méhésznek, méhészetnek különben nem kell tartania az uniós csatlakozástól. Magyarország - természeti adottságainak és a méhészettel foglalkozók szakértelmének köszönhetően - évtizedek óta az EU jelenlegi tagországaiba exportálja a megtermelt méz 80 százalékát és egyéb méhészeti termékeinek jelentős részét - emlékeztetnek az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnél (OMME). Az EU-ba való belépés után tehát a méhészek célja az, hogy az adottságokból adódó versenyelőnyöket - az egyedi, kedvező árú, minőségi termékek készítésével - megtartsák. Az egyesület célja továbbá egyebek mellett a termékek minőségének szinten tartása, az élő munka arányának csökkentése, a termelés hatékonyságának növelése s új feldolgozott termékek megjelentetése az uniós piacon.
Az EU mézből nem képes ellátni a belső keresletet, így az uniós polgárok által elfogyasztott méz fele importból származik. Az unió három legjelentősebb méztermelője Spanyolország, Franciaország és Németország volt 1999-ben 33 ezer, 27 ezer és 16 ezer tonnával. Akkor Argentína lett a közösség fő szállítója - onnét származik az uniós import 30 százaléka -, míg Kína 23 százalékkal a második, Mexikó pedig 12 százalékkal a harmadik. A tagállamok által közölt adatok szerint hozzávetőleg félmillió méhész dolgozik az EU-ban, közülük azonban meglehetősen kevés, kevesebb mint 15 ezer a hivatásos. A profiméhészek igazából három országra koncentrálódnak: Spanyolországban 32, Francia- és Görögországban pedig 21-21 százalék az arányuk a méhészek között.
