Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió 15 országában 3,8 millió hektáron 130 ezer, Magyarországon 120-130 ezer hektáron 1300 gazdálkodó termel ,,bio" módra. Főként szántóföldi növényeket, kisebb részben zöldséget, gyümölcsöt termesztenek, bár az utóbbi években ez a termékszerkezet megfordulóban van, az exportpiacokon ugyanis megjelentek a nagyobb termőterületű, olcsóbb vetélytársak: Románia és Ukrajna. Az ökológiai állattenyésztés nem jelentős a szigorú uniós egészségügyi szabályok s a megfelelő hazai vágóhídi kapacitások hiánya miatt.
A mintegy 15 milliárd forint termelési értékű ágazat termékeit jellemzően exportálják, mivel nagy az uniós kereslet, ráadásul igen jó áron – mondta lapunknak Orbán Péter, a Biokultúra Egyesület ügyvezetője. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kivitel visszafogja a magyarországi belső piac fejlődését. Gátat szab ennek az is, hogy nemigen vannak feldolgozott termékek – az export jórészt nyersanyag –, mivel a feldolgozóknak nem éri meg külön biokapacitásokat kiépíteni. Így viszont sokkal nehezebb szélesebb fogyasztói rétegeket célba venni.
Az EU-csatlakozás Orbán szerint sok kihívást rejt az ökológiai gazdálkodók számára, hiszen nagy piacok nyílnak meg, de számolni kell a külföldi, jórészt feldolgozott termékek konkurenciájával is. Azok a gazdálkodók, akik már most jól terítik a termékeiket, kiterjedt kapcsolatokkal rendelkeznek, egyértelműen nyertesei lesznek a csatlakozásnak, ám a gyengébbeknek nagy kihívás lesz a verseny.
A kormányzat az ökológiai gazdálkodást 1997-től támogatja, a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) 2002. évi indulása óta jelentősebben – emlékeztetett Gyurasits Elemér, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) illetékese. Míg 1997–2001 között az e célra biztosított mintegy 500 millió forintból 350 milliót fizettek ki, a múlt évi NAKP keretében már 525 milliót. Idén a kormány agrár-környezetgazdálkodási támogatásokra az előző évi keret több mint kétszeresét, 4,5 milliárd forintot biztosított. Ebből 940 milliót az ökológiai gazdálkodási célprogramra pályázók nyerték el: a hektáronkénti támogatás szántóföldi növények esetében az átállás alatti területeken 25 ezer, az átálltakon pedig 21 ezer forint. Gyümölcs- és szőlőkultúráknál az elnyerhető támogatás 40 ezer, illetve 21 ezer, míg a rét-legelő területeken 10 ezer forint hektáronként.
A program a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében az uniós csatlakozás után is folytatódik, ha az EU jóváhagyja. A pályázat útján elnyerhető támogatást – amely a jövedelemvesztés és a többletköltségek kompenzálását, valamint legfeljebb 20 százalékos ösztönző támogatást tartalmaz – 80 százalékban uniós, 20 százalékban nemzeti forrásból finanszírozzák majd, a támogatás mértéke a jelenlegi hektáronkénti összeg két-háromszorosa lesz.
