BUX 140040.73 0,41 %
OTP 46010 0,09 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Az EU-ban kockán forog a kisebb tenyésztők gazdálkodása

Magyarország sertésállománya folyamatosan csökken, ez kapóra jön az EU-nak, amelynek az az érdeke, hogy az új csatlakozók a sertéstartás helyett inkább a gabonatermelést futtassák fel. A folyamat vesztesei - miként a szarvasmarha-ágazat esetében is - a tőkehiányos kisebb tenyésztők lesznek.

2003. november 27. csütörtök, 11:08

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A sertésállomány alakulását meghatározó anyakoca-állomány idén - az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) adatai szerint - folyamatosan csökkent. Az AKII prognózisában idén december elsejére 4,8 millió körüli állománnyal számol, az előző évhez képest csaknem 5, augusztushoz mérten pedig 6 százalékkal kevesebbel. Ha a csökkenési tendencia továbbra is megmarad, december elején 5 ezerrel kevesebb anyakoca lesz augusztushoz viszonyítva. Ez a sertésállomány további csökkenését eredményezi a jövőben - hívják fel a figyelmet az agrárkutatók, akikkel ezúttal egyetért Tóth Péter, a KSH munkatársa.
A prognózis szerint december elejére a malacok száma is 5 százalékkal esik vissza az előző évihez viszonyítva, míg a süldőállomány augusztushoz képest 8,5, 2002 decemberéhez viszonyítva pedig 6 százalékkal csökken. December elejére ugyanakkor a hízósertések kibocsátása meghaladja a 2,2 milliót, s az év hátralévő részében bőséges lesz a kínálat, annak ellenére, hogy az állományra kedvezőtlenül hatottak az előző évinél hozzávetőleg 15 százalékkal alacsonyabb felvásárlási árak. A vágósertések iránti keresletet ugyanis fokozta az export növekedése. A Kopint-Datorg adatai szerint a sertéshúsexport idén januártól augusztusig 17 százalékkal haladta meg az előző évit, a KSH első nyolc havi adatai alapján pedig a vágósertések felvásárlása - tonnában - 10 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A sertéstartás jövedelmezőségére azonban kedvezőtlenül hat a takarmányárak emelkedése, amely előreláthatóan folytatódni fog. A hízósertéstáp ára például folyamatosan emelkedett az elmúlt hónapokban, októberben az I. minőségű értékesítési ára több mint 51 ezer forint volt tonnánként, 3 százalékkal nagyobb a szeptemberinél.
Mindent összevetve Magyarország sertésállománya a csökkenő anyakoca-állomány, illetve a kedvezőtlen vágósertéstakarmány árarány alapján tovább csökken majd - hangsúlyozza az AKII. Amennyiben a takarmányárakat nem töri le az olcsó importgabona, így a növekvő tendenciájuk megmarad, s a vágósertések felvásárlási ára nem nő lényegesen, az állomány jövőre 4,5 millió alá csökkenhet, a hízósertés-kibocsátás pedig 2004. augusztus, illetve december elején nem éri majd el a 2 milliót. Ez még mindig fedezni fogja a belső fogyasztást, a csökkenés az export rovására történik majd. Az EU a magyar gabonatermelésben növekedésre, míg a sertéshústermelésben egy hosszú hullámvölgy utáni konszolidációra számít, azzal számol tehát - és támogatási rendszere is ebbe az irányba hat -, hogy inkább gabonatermelő kapacitásunkat használjuk ki, mint sertéshús-termelő potenciálunkat - hangsúlyozza Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. Élelmiszeripari Elemzések Központja igazgatója. Hozzáteszi, hogy míg gabonából számottevő exportárualap-bővülés, addig a sertéshúspiacon egyenlegromlás várható. Azaz a közösségen belül inkább az alacsonyabb hozzáadott értékű tömegtermékek előállítását osztanák Magyarországra, illetve a térségre. Ezt elkerülendő, nagy hangsúlyt kellene helyezni a hazai adottságokban rejlő versenyelőnyök kiaknázására - hívja fel a figyelmet.
Szakértők szerint a sertéságazatban is elindulhatnak azok a folyamatok, amelyek a tejágazatban idén már jelentkeztek, vagyis a termelés szerkezete egyre inkább a nagyüzemek felé tolódhat el (NAPI Gazdaság, 2003. október 17., 15. oldal, november 6., 15. oldal). A legnagyobb fenyegetettség a sertéságazatban Fórián szerint is a tenyésztői oldalon van. A közösségben a sertéstenyésztés nem tartozik a támogatott tevékenységek közé, ráadásul hatékonyságunk - javuló tendenciája ellenére - nem éri el az uniós szintet, így önköltségünk magasabb, mint a jelenleg nagy sertéstermeléssel rendelkező tagállamokban. Reális tehát annak a veszélye, hogy a jelenleginél jóval nagyobb mennyiségben érkezik majd sertéshús és akár élő sertés is az országba az EU-csatlakozás után. Ez pedig elsősorban azokat a kisüzemi sertéstenyésztőket sodorná a csőd szélére, akiknek nincsenek tartalékaik a csökkenő felvásárlási árak elviselésére, azaz a piacra történő házi hizlalás ideje lejár.

Tóth Levente László
Tóth Levente László

Ez is érdekelhet