Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar szarvasmarha-állomány aránya a múlt év végén az EU-tagjelölt országok összállományán belül 7,49 százalék volt, az Európai Unióban tartott szarvasmarhák létszámának 0,99 százaléka, a bővítés utáni 25 EU-tag állományán belül pedig 0,87 százalék. Magyarország szarvasmarha-állománya ráadásul az 1997–98. évi stagnálás után az utóbbi években folyamatosan csökken, igaz, a fogyás üteme lassult. Idén augusztus 1-jén a KSH 766 ezer szarvasmarhát tartott számon, 12 ezerrel, 2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A 359 ezres tehénállomány egy év alatt 8 ezerrel, a négy hónappal korábbihoz viszonyítva pedig 6 ezerrel csökkent augusztus elejére. Tíz év alatt a szarvasmarhák száma kétharmadára esett vissza az akkori 1 millió 97 ezerről, csak az utolsó három évben 79 ezerrel fogyott. A tehénlétszám pedig háromnegyede a tíz évvel ezelőtti csaknem félmilliónak.
Miközben a közelmúltban is csökkent a szarvasmarha-, illetve a tehénállomány, emelkedett, és vélhetően tovább nő a húshasznú tehenek száma, már 35 ezret tartanak az országban az elmúlt évekbeli 24–25 ezerrel szemben – hívta fel a figyelmet Tóth Péter, a KSH munkatársa. Az állomány átrendeződéséhez a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint egyaránt hozzájárult az agrártárca – az EU-csatlakozással együtt járó előnyök minél teljesebb kihasználása érdekében bevezetett – támogatása és a tejmizéria: a termelők egy része egyszerűen nem akart már több olyan tehenet tartani, amelynek a többlettermelés miatt alig tudja eladni a tejét.
A szarvasmarha-állomány átalakulásával együtt fokozatosan csökken a tartók száma is, ez azonban a piaci viszonyok, illetve a folyamat jellegéből adódóan érthető – tette hozzá az előzőekhez Tóth Péter. Két év alatt 10 ezerrel lett kevesebb a marhatartó egyéni gazdálkodók száma, így már több mint 8 az egy gazdaságra jutó marhalétszám az egyéni gazdaságoknál. A gazdasági szervezetekben tartott tehenek száma ugyanakkor többéves folyamatos csökkenés után egy év alatt 1 százalékkal emelkedett. A szarvasmarhát tartó gazdasági szervezetek száma tavaly augusztus óta 7 százalékkal nőtt, míg az egyéni gazdaságoké 13 százalékkal csökkent. Mindent összevetve azonban az elmúlt egy év során mind a gazdasági szervezeteknél, mind pedig az egyéni gazdálkodóknál tovább csökkent a tejhasznú tehenek száma, ugyanakkor jelentősen emelkedett a húshasznúaké. A legnagyobb marhatartó megye Hajdú-Bihar 82 ezer állattal, azon kevés megyék egyike, ahol az elmúlt egy év alatt nem csökkent, hanem nőtt a szarvasmarha-állomány.
A húshasznúak aránynövekedése kezd meglátszani a felvásárlási adatokban is: idén az első hét hónapban 24 százalékkal több vágómarhát vásároltak fel, mint az előző év azonos időszakában, a vágóborjú-felvásárlás pedig csaknem háromszorosával nőtt. Mindeközben a vágómarha felvásárlási ára 2 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly január–júliusban, a tehéntej ára lényegében nem változott, a szálastakarmány-széna ára, továbbá a takarmánykukorica felvásárlási ára emelkedett, 47, illetve 18 százalékkal.
