Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Franciaország mezőgazdasági területe már 33 éve folyamatosan csökken – évente mintegy 70 ezer hektárral –, ami 1970 óta 2 millió hektáros területveszteség. A francia agrártárca kiadványa, az Agreste Cahiers (Agreste Füzetek) szerint a fenti időszakban a szántóföldi kultúrák területei 2,7 millió hektárral növekedtek, míg a legelők 4 millió hektárral csökkentek. A francia takarmánygyártók, valamint az agrárgazdaságok persze nem emiatt aggódnak. A növényi alapanyagok árának aszály miatti növekedése – mint arról az Actuagri hírt adott – nyomot hagy a takarmányok árán is: a búza tonnánkénti jegyzése a a Beauce takarmánytároló szervezetnél július 1-jei 104 euróról augusztus végére 118 euróra nőtt, s hasonló árváltozás volt az árpánál és a borsónál is (egy éve a búzát még 106 euróért jegyezték). A borjútáp árát két legfontosabb alapanyaga – a tejpor és a laktoszérum – áremelkedése növeli.
A takarmányárak emelkedését Magyarországon sem lehet elkerülni. Az idei aszály következtében körülbelül 60 százalékkal nőtt a szemestermények ára; a kukoricáé 22 forintról 35 forintra, a búzáé 22 forintról 33-34 forintra kilogrammonként – hívta fel a figyelmet Kulik Zoltán, a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Rt. vezérigazgatója. Hozzátette: a „szemesek” drágulása miatt átlagosan 15 százalékkal – mázsánként körülbelül 700-800 forinttal – nőnek a késztápok árai.
A vezérigazgató kiemelte, hogy az áremelkedés döntően attól függ, milyen intenzitású a takarmány. Az alacsony beltartalmúak ára nagyobb mértékben növekszik – ilyenek például a háztáji takarmányok, tehéntápok –, mivel sokkal nagyobb arányban tartalmazzák a megdrágult szemesterményeket. Az ezeknél lényegesen több – az elmúlt időszakban stabil árú – fehérjét és kevesebb szemesterményt tartalmazó tápok ára kevésbé emelkedik. Az intenzív baromfi- és sertéstápok áremelkedése ezért előreláthatóan kisebb arányú lesz, mint a szarvasmarha- és háztáji tápoké.
A gabona mellett a kukorica ára is folyamatosan növekszik, ami növelheti a takarmányárakat – véli Marczali Gábor, a Bábolna Rt. vezérigazgatója. Míg a Vitafort a takarmányok önköltségében a szemestermények arányát 45-50 százalékos arányban számolja, a Bábolna Rt. – állatfajtától és korcsoporttól függően – 30-40 százalékban. Marczali Gábor szerint az áremelkedés mértékében a sertés-, a szarvasmarha- és a baromfiszektorban nyilvánvalóan lehetnek eltérések, de van még bizonytalansági tényező. A kukorica betakarítása nemrég kezdődött csak el, s ennél a növénynél szükség lehet exportkorlátozó intézkedések bevezetésére is, mert nagymértékű áremelkedés esetén nehéz helyzetbe kerülhet a magyar állattenyésztés. A takarmányok önköltségének növekedéséből adódó helyzetet a Bábolna Rt. konszenzusos alapon törekszik megoldani, ezért tárgyalásokat kezdeményez a gazdákkal. A társaság kényszerhelyzetben van, hiszen ha a problémát nem sikerül megoldani, az a baromfiipar helyzetének súlyosbodását okozhatja – hangsúlyozta Marczali Gábor.
Kulik Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós csatlakozás következtében a keverőüzemek mintegy 40 százalékát bezárják majd, mivel jelentős hányaduk már most sem tudja teljesíteni a szigorú takarmány- és élelmiszer-biztonsági követelményeket. A közelmúltban megjelent takarmányrendelet ugyanis – amely már az EU-csatlakozás jegyében született – nagyon megszigorítja egyes alapanyagok felhasználását (NAPI Gazdaság, 2003. május 13., 1—4. oldal). A hallisztet például csak olyan üzemekben lehet használni, ahol nem gyártanak szarvasmarhatápokat, vagy eleve megvan a lehetőség arra, hogy a hallisztet teljesen külön tárolják, illetve dolgozzák be a baromfi- és sertéstápokba. Ezt az előírást csak kevés üzem tudja betartani, a beruházás költségigénye pedig nagyon magas. Sok üzemnek ezért arról kell döntenie, hogy vagy a marhatápok, vagy a baromfi- és sertéstápok gyártását szünteti-e be. A Vitafort Rt. ugyanakkor már készen áll az EU-csatlakozásra, a tulajdonosok ugyanis az elmúlt négy évben képződött nyereséget a cég infrastruktúrájának bővítésére, kutatás-fejlesztésre és innovációra fordították. Fenti időszakban saját partneri körben harminc keverőüzem rekonstrukcióját végezték el, ebből az idén 8-10 keverő felújítását fejezik be. Ezek az üzemek már teljesítik a szigorú uniós normákat.
