Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legnagyobb forgalmú tejtermék, a sajt piacát továbbra is a legutóbbi években megszokott fellendülés jellemzi, forgalma éves szinten már 30 milliárd forint körüli. Míg 1999-ben 4, 2000-ben 1, 2001-ben 6, tavaly január-október között már 8 százalékkal növekedett a sajt fogyasztása az előző év első tíz hónapjához viszonyítva - derül ki a GfK Piackutató Intézet adataiból. Idén az első félévben a háztartások fogyasztása mennyiségben 5 százalékkal, értékben pedig 1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami az olcsóbb áruk felé való eltolódást jelzi. A piackutatás kitér arra is, hogy a fogyasztás gyakorisága is növekedett: 1997-ben a magyarországi háztartásokban hetente 2,7, 2003-ban már 2,9 alkalommal kerül az asztalra sajt. Ráadásul a lakosság egyre növekvő hányada kedveli ezt az ételt, idén már 88 százalék, szemben az 1989-es 67 százalékkal.
Az olcsóbb sajtok nem importból, hanem a hazai termelésből származnak. Az uniós csatlakozással előreláthatóan megnövekszik a behozatal szerepe, a vámok nélküli importtermék ugyanis még jobban fogy majd. A vámot július 31-től 52 százalékról 67 százalékra emelték - mondta lapunknak T. Nagy Tamás, az egyik legnagyobb sajtimportőr, aki a csaknem ezer importált sajtféleségnek csupán egy kis részével foglalkozik, azokkal a termékekkel, amelyek a termelő országot reprezentálják. Tájékoztatása szerint a legtöbb importsajt Franciaországból, Németországból, Hollandiából és Olaszországból érkezik. A számok mindenesetre azt jelzik, hogy a magasabb vámok mellett is bővül a magyarországi sajtimport, mivel a sajt bizalmi termék, kereskedelmében a folyamatosság a legfontosabb. Amelyik kereskedő tehát bírja a költségeket, az az uniós csatlakozáskor előnyös helyzetbe juthat.
A sajtimport növekedésére magyarázatot adhat, hogy a tej felvásárlási ára az EU-ban mindenütt alacsonyabb, mint Magyarországon. Ez a hipermarketek érdeklődését is megmagyarázza az importsajtok iránt. A kereskedő szerint ezek 60 százalékát a nagy üzletláncok, 37-38 százalékát a vendéglátóipar, a fennmaradó néhány százalékot pedig a kiskereskedelem forgalmazza. Bár a felmérések szerint a sajt Magyarországon még mindig a tíz legnépszerűbb étel között van, az egy főre jutó fogyasztás 7 kilogrammnál is kevesebb évente, míg az EU-ban 15 kilogramm fölött van, Franciaországban például 20 kilogramm. Az importárak nagy szóródást mutatnak, az olcsónak mondható feta sajtoktól - melyek kilogrammonkénti ára 890 forint - egészen a fűszerkategóriába tartozó sajtokig, melyeknek ára akár 150-200 ezer forint is lehet kilogrammonként.
