Szeptember 1-jével kezdetét vette a vadászati főszezon, a vadgazdálkodók helyzete azonban eléggé nehéz a kemény tél és az idei aszályos időjárás miatt - mondta lapunknak Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára. A szakember emlékeztetett arra, hogy a februári szezonzárást követően az alföldi apróvadas területek szinte kilátástalan helyzetbe kerültek, tekintettel arra, hogy a rendkívül kemény tél megtizedelte az apróvad- és az őzállományt. Ennek következtében elmaradtak a tél végi apróvadvadászatok és Olaszország is bezárta kapuit az élőnyúl-export előtt. A nagyvadas területeken viszont a túlszaporodott állomány takarmányozása növelte meg jelentősen a költségeket. Összességében így a vadászati ágazat 15 milliárd forintos árbevétel mellett minimális eredménnyel zárta az esztendőt, sok helyütt pedig elfogytak még az újratermeléshez szükséges anyagi alapok is.
Ezt követően sem sokat változott a helyzet, a vadgazdálkodás mint a mezőgazdaság egyik része hasonló problémákkal küszködött, mint a növénytermesztés. Az aszály miatt az apróvad-szaporulat jó része elpusztult, ennek mesterséges pótlására pedig nincs pénz. A nagyvadállomány - amely az ország egyes részein, például Zala, Somogy és Baranya megyében az üzemtervi szint fölött van - a természetes vízforrások közelébe koncentrálódott, és ott kereste a lédús takarmányt, helyenként elviselhetetlen, országosan több száz millió forint értékű vadkárt okozva a termelőknek.
A költségek tehát tovább növekedtek, ugyanakkor az árbevétel még bizonytalan a vadgazdálkodási ágazatban - hangsúlyozta a főtitkár. Az idei főszezon kezdetén ugyanis érezhetően kevesebb nyugati vendégvadász jelentkezett a magyarországi vadászterületekre, mint néhány éve. Ez a tendencia az euró uniós bevezetése óta érezhető különösen, emellett a környező kelet-európai országokban valamivel olcsóbban rendeznek vadászatokat, mint Magyarországon, ráadásul egyre kevesebben hódolnak ennek a hobbinak. Fentiekből adódóan persze a tehetősebb magyar vadászok részére nagyobb lehetőség nyílik a belföldi bérvadászatokra.
Az agrártárca adatai szerint a hosszú, kemény tél, a késői tavaszodás következtében az őzbakok agancssúlya jelentősen elmarad a megszokott értékektől. Többségükben 50-100 grammal gyengébbek a bérvadászati fizető súlyok, és az érmes trófeák aránya is elmarad az előző évek átlagától.
